17344. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

Megjelent 1900. évi márczins lió 9-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17344. szám. II l«. OSZTÁLY. Cserépkályha. BOHN MIHÁLY TÉGLAGYÁROS NAGY-KIKINDÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 23-ika. A cserépkályháknak t'őelönye a vaskály­hákkal szemben leginkább abban rejlik, hogy amazok a meleget hosszabb ideig megtart­ják magukban s így az illető helyiség fű­tését nemcsak a tüzelés tartama alatt, ha­nem ennek megszüntetése után is még te­temes ideig eszközlik. Azonban a cserépkályhák melegtartó-ké­pessége legelső sorban a kályhát alkotó kályhafiókok vagy csempék vastagságától függ, valamint azon agyagréteg vagy más kitöltő anyag átmérőjétől, mellyel a kályha­fiókok belső oldala az elégés megakadályo­zása be van burkolva. Mennél vastagabb azonban a kályha fala, annál lassúbb annak hővezetése s így annál kevesebb százaléka értékesíthető az elégetett tüzelőanyagból keletkező melegmennyiségnek. A föntebbiekből világosan látható, hogy a cserépkályhák melegtartó-képességének a kályhafalak világításával való növelése a tüzelőanyagok pazarlását okozza, míg viszont a gyors melegvezetés és melegközlés végett bizonyos fokon túl megvékonyított kályha­fiókok előállítása egyrészt a gyártásnál s a kályha építésénél technikai akadályokba ütközik, másfelől pedig, az ily vékony fió­kokból álló cserépkályha meg lenne fosztva a cserépkályhák legbecsesebb tulajdonságá­tól, a melegtartó-kópeaségtől. Jelen találmány tárgyát oly cserépkályha képezi, mely a föntebbi előnyöket egyesíti magában, az említett hátrányok nélkül. A mellékelt rajzlap ábrái a találmánybeli cserépkályha egyik példa gyanánt szolgáló kiviteli alakját mutatják be, hol az 1. ábra annak függélyes hosszmetsze­tét, a 2. ábra az 1. ábrának (Y—Y), míg a 3. ábra (X—X) sík szerint vett vízszintes metszetét tünteti föl. A találmány lényegét az képezi, hogy a kályhának ismeretes módon (a) lángtérítő­szerkezettel és (b) tolókával vagy hasonlók­kal fölszerelt (h) teréhez a hőakkumulátor gyanánt szolgáló (c) rész csatlakozik, mely (d) kályhafiókokból vagy csempékből van összetéve. Ezen (c) részben a tetszőleges anyagból való. fölül zárt (f) cső foglal he­lyet, mely esetleg (g) cső közvetítésével összeköttetésben állhat a kályhának a fűtő­gázok fölvételére szolgáló (h) terével. Az említett (f) cső körül a (e) rész harnú­val vagy más hőtartó anyaggal töltetik ki. A kályha két részénék (i k) födőlapjai leemelhetők, hogy egyrészt a (h) tér. vala­mint az (a) lángtérítőberendezés megtiszto­gatható s másrészt a hőakkumulátorban lévő töltőanyag szükség esetén megújítható le­gyen.

Next

/
Thumbnails
Contents