17340. lajstromszámú szabadalom • Zárókészülék klozet-reservoirok szelepei részére

tározzuk. A szekrény kisebb részében a (k) edény van elhelyezve, mely minden oldalról víz- és légmentesen el van zárva és az (f) emelő egyik karjára fölfüggesztve. Ezen (f) emelő forgópontja (g) nél van és másikvégén (h) súllyal van megterhelve. Vízzel telt tartály esetén az emelőkarok elhelyezése által az (f) emelő fölső szegélyén lévő orr az (e) szelepre fekszik és ezt elzárja úgy, hogy víz az (1) bevezetőcsőből nem juthat többé a tartályba. A (h) súly az emelőkaron tetszésszeriut beállítható. Az (n) válaszfal alsó részén (o) csappantyú van, melyet egy hüvely vesz körül azon czélból, hogy a kifröccsenő víz által a csappantyú el ne mozdítassék. Ezen csappantyú úgy van elrendezve, hogy a tartályban összegyűlendő víz addig nem léphet a szekrény elválasztott részébe, míg a víz a válaszfalon túl nem ömlött s így ezen részt is vízzel meg nem tölti. A tartály kiürítésénél az elválasztott részben lévő víz az (o) szelepen vagú csappantyún át a tartály főrészébe leereszthető, fordítva azonban nem. Az edényalakú (p) toldat, melybe a (c) harangszelep van elhelyezve, fenekén több szeleppel bír, melyek csak akkor nyílnak a (p) toldatba befelé, mikor a víz szívóhatás következtében a szekrényből kifolyik, miközben e szelepek a tartály teljes kiürítését teszik lehetővé. A szívóhatás akkor is előáll, ha e szelepek nincsenek a (p) toldaton. A föntiekből kitűnik, hogy a tartály megtöltése után a (h) súly az emelőt oly állásba hozza, hogy az (e) szelep el lesz zárva. Ha már most szívóhatás következtében a víz kiömlik, akkor az elzárt (k) edény abszolút súlya nagyobbodik, mivel a víz többé nem veszi körül; az emelő a 2-ik ábrában jelzett helyzetbe jut, ebben a helyzetben a válaszfal fölső szegélyére támaszkodik. A vízbebocsátó (e) szelep addig marad nyitva, míg a tartály újra vízzel nem telik -meg. Újra és különösen megjegyezzük, hogy a minden oldalán zárt (k) edény nem úszó gyanánt szolgál, hanem csak súlykiilönbsége következtében idézi elő a bebocsáto- | szelep nyitását és zárását. A (k) edénynek ezen súlykülönbözete aszerint áll elő, a mint lég vagy víz veszi körül; az első esetben az edény általános (nagyobb) súlya, a második esetben faj- (kisebb) súlya idézi elő a hatást. Hogy az (f) emelőnek az (e) szelepre gyakorolt hatását egy állítócsavartól és ennek a szerelő által történő szabályozás lelkiismeretességétől függetlenné tegyük, a szelepágy a szelepházban beállíthatóan van elrendezve úgy, hogy a szelepágyat már a gyárban lehet helyesen beállítani és a szerelő később nem változtathat rajta. Ezen beállítható szelepágyat a 3. ábrán hosszmetszetben látjuk; az (f) emelő orrával az (e) szelephez nyomódik és ezt a beállítható (s) ágyhoz szorítja. Ez utóbbi külső csavarmenetekkel, a szelepház furata pedig belsőkkel van ellátva, a szelepágy karimája pedig egy csavarhúzó ráhelyezésére alkalmas bevágásokkal bír azon czélból, hogy a szelepágyat beállíthassuk. Ezen szabályozás vagy beállítás által az (f) emelő mozgását határoljuk; két szélső helyzetét az 1. illetőleg 2. ábrában látjuk. A (k) súly helyett esetleg egy másik erő is működhet, pld. egy a vízvezetékcső által a zárás értelmében működtetett dugattyú vagy egy edény, mely folyadékot tartalmaz, vagy egy minden oldalról zárt üres edény. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés víztartályok, vízöblítő reaervoirok és hasonlók részére, jellemezve egy kétkarú (f) emelő által, mely egyik pontján orrával a vízbebocsátó (e) szelepre hat, másik pontján forgathatóan van ágyazva és mindkét végén súlyokkal terhelve, mely súlyok egyike (h) egy közönséges, az emelőkaron esetleg beállítható súly, másika (k) pedig a másik emelőkarra van akasztva; áll pedig egy vízmentesen elzárt oly méretű és súlyú edényből, mely a vízzel telt tartályban nem úszik, hanem melynek általános súlya (ha levegő környékezi) a (h) súlyt túlsúlyozza, miáltal a vízbebocsátó (e)