17313. lajstromszámú szabadalom • Javítások billentyűs hangszereken játszott zenedaraboknak önműködő följegyzésére és reprodukálására szolgáló készülékeken

- 3 -összekötve a (k) lécezel, hanem azon eltol- ; ható és a (kl) csapok számára ovális lyukakkal bír. Az eltolás az (l) csavaranya forgatása által eredményeztetik. Az (1) csavaranyának (12) orsója ezen czélból egyik végén az (13) könyökemeltyűvel van csuklósan összekötve és a szilárd (11) támaszon jár át. Az (13) könyökemeltyű az (14) kart működteti, mely az (15) tengely körül forgatható és a mozgást a (k2) léczre viszi át. Valamely villamforrásnak egyik sarka a (hö) elektromágnes tekercselésének egyik végével van közvetlenül összekötve, míg annak másik sarka a (k) léczhez van kapcsolva. Az áramkör a (k3) orsókon, az egymással érintkező (k4) ós (k6) kontaktusokon és a (h6) elektromágnesek tekercselésének másik végén át záratik. Megjegyzendő, hogy a (kö) fémgömb az (i3) hüvely fölső szélén nyugszik és a (kö) rúgó által szoríttatik reá. Ezen (k6)rúgó úgy a (k) léczektől. valamint a k3) orsóktól is el van szigetelve és egyútta az áramnak a (kő) gombba való vezetésére szolgál. Az ily szerkezetű (k4 kö) kontaktusok azon előnnyel bírnak, hogy érintkezési fölületük nagy, tehát az ellenállás az áram átfolyásakor csekély, továbbá pornak behatolása megakadályoztatik, miáltal a kontaktusfölületek megkíméltetnek. Egy zenedarabnak az imént leírt készülékkel való följegyzésekor először az (1) anyát megeresztjük, úgy hogy a (k3) orsók fölszabadulnak. A készüléket most akként helyezzük a hangszerre, hogy az (i) orsóknak alsó vége a billentyűkön nyugszik. A billentyűcsoportnak esetleges egyenetlenségeinél ekkor az (i) orsók egyidejűleg a (k3) orsók különböző állásokat foglalnak el. Az (1) csavaranyát ezután a (k3) orsók rögzítése czéljából a leírt módon meghúzzuk. A zenedarab játszásakor a, billentyűk lenyomatnak, a mikor is a megfelelő orsók önsúlyúknál fogva lefelé mozognak. Ez által (I<4) és (k5) között kontaktus jön létre, úgy hogy a megfelelő (hG) elektromágnes áramköre záratván, az a metsző szerszám (h) emeltyűjén iilő (h5) fegyverzetet vonzza, mi által az emeltyűnek (h2) peczke az előtte í futó szalagba jelt csinál, melynek hossza a billentyű lenyomatásának idejétől függ. A billentyű fölemelkedésekor a megfelelő (i) orsó ismét eredeti állásába visszatér, a mikor is (k4) és (k5) közt a kontaktus megszakad és a metsző szerszám visszamozog. A reprodukáló készülék az (e3) reprodukáló peczkekből és az ezekhez tartozó kontaktusrúgókból (12. ábra) az (r) elektromágnesekből (9. ábra.) és az (o) emeltyűrendszerből áll (5. ábra). Mindezen részek az (n) vázra vannak szerelve (I. és 2. ábrák), mely a készüléknek (q) sínjeire rátolatik (1. és 3. ábrák) az (ni) gátak által az (m) oldalrészekkel van összekötve és ezek által hordatik. A reprodukálásra szolgáló (e3) peczkek kontaktusaikkal a 12. ábrán vannak bemutatva. Az (e2) fémkeretre a párhuzamos (e el) rúgók vannak erősítve, melyek közül (e) az (eV) kerettel fémes összeköttetésben áll. míg az (el) rúgó attól el van szigetelve. Az (e) rugókon az (e3) reprodukáló peczkek és az (e4) platinapeczek vannak megerősítve. Az (e1) rúgók egyik végükön meg vannak hajlítva és kerek vagy ovális lyukakkal vannak ellátva, melyekbe az (e3) peczkek elegendő köz meghagyásával benyúlnak. Az (el) rúgónak (u)-alakú részében a kis (e5) rúgók vannak megerősítve, melyek szabad végeiken platinával vannak bevonva. Ha a készülék reprodukálásra nem használtatik, akkor a rúgórendszer a 12. ábrában bemutatott állást foglalja el, még pedig akként, hogy a meghajlított (el) rúgók az (e6) léczhez fekszenek. A reprodukálásnál ellenben az (e2) fémkeret az (e7) csavarral a (1)2) henger felé tolatik (1. ábra), úgy hogy az (el) rúgók végei a (b2) hengerre nyomatnak, mi által a rúgók az (eö) lécztől eltávolíttatnak. Egyidejűleg az érintkezés (e4)és(e5) között megszűnik, a mennyiben az (e3) peczek a (b2) hengerre nyomatik. Az (eí) és (e5) közti kívánt, távolságot az (el) rúgónak az (e8) csavar segélyével való beállítása által érjük el. Az (el) rúgók végei szögben meg vannak hajlítva és az (e2) keretből kissé kinyúlnak. Ezen végekhez fekszenek az (s)