17301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrosobázisoknak tartóssá tételére
Megjelent HMM), évi niárczius lió 5-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRA8 17301. szám. IVIi/l. OSZTÁLY. Eljárás nitrosobasisoknak tartóssá tételére. FAKBWERKE VORM. MEISTER LUCIUS & BRÜNÍNG CZÉG M/M HÖCHSTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 19-ike. A nitrosobázisoknak az eddigi eljárások szerinti alkalmazásánál ezen bázisoknak oly tartóssággal való előállítása képezte a főnehézséget, hogy azok nemcsak hosszabb szállítást, hanem bizonyos hőmérséki határok közt való raktározást is hátrány nélkül bírjanak ki. A nagyban előállított nitrosobazisoknak pl. nitrosodimethylanilinnek vizes paszták alakjában való szétküldése rögtön lehetetlennek bizonyult, mivel ezen paszták gyakran már rövid állás után és közönséges hőmérsékletnél is elbomlanak és sötétkékké lesznek. Sósavban való oldásnál aztán oldhatlan gyanta marad vissza és a naphtolon. resorcinen, dioxynaphtalinen stb. kapott árnyalatok tetemesen gyöngébbek és zavarosabbak, mint a frissen készített bázissal előállítottak. Megkíséreltük tehát a nitrosobázisokat száraz állapotban előállítani a mikor is bebizonyult, hogy ezen alakjukban hónapokig, sőt egy évig is eltarthatok. Egyes esetekben azonban azon sajátságos jelenség mutatkozott, hogy az ily szárított nitrosobázisok, miután sokszor hónapokig változatlanok maradtak, eddig meg nem magyarázott okból hirtelen elbomlottak. Ezen elbomláa több esetben veszélytelenül ment végbe fekete gyantának visszahagyásával, máskor azonban tűzjelenséggel és az egész anyagnak hirtelen eldurranásával járt úgy, hogy a nitrosobázisoknak eltartása komoly veszéllyel járt. Ezen elbomlásnak okát először a talán szabad alkálinak nyomai által előidézett nitrosofenol képződésében vélték föltalálni, mivel azt találták, hogy a nitrosobázisoknak kevés nitrosofenollal előállított keveréke fölhevítésénél könnyebben és erősebben durran el, mint a nitrosobázis egymagában. Megdöntötte azonban ezen véleményt azon körülmény, hogy nitrosobázisok, melyekbe szándékosan vezettünk be savnyomokat, ép oly rohamosan bomlottak el, mint a kiszámított vagy fölös mennyiségű alkálival lecsapott bázisok. Kisérletekfolyamánmár most azon meglepő megfigyelést tettük, hogy a nitrosobázisokat sikerül jól eltartható paszták alakjában előállítani, ha ahhoz bizonyos százaléknyi szénsavas nátront vagy kálit vagy más kissé alkálikusan reagáló sót adagolunk. Ezen megfigyelés annál is inkább meglepő, mert a nitrosobázisok alkáliák által igen könnyen nitrosofenol és dyalkylatninre bontatnak el. míg a nitrosopaszták tartóssága ezen sóknak növekedő perczenttartalmával gyarapodik.