17294. lajstromszámú szabadalom • Készülék a kalcziumkarbidban rejlő energiájának mechanikai munkává való átalakítására

Megjelent 1900. évi márczius lió 5-éu. MAGY. <É3l KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 17294. szám. VJ/3. OSZTÁLY. Készülék a kalcziumkarbidban rejlő energiának mechanikai munkává való átalakítására. K. PRENOSZIL GÉZA MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének" napja 1898 junius hó 16-ika. Ezen a mellékelt terven föltüntetett készülék segélyével a kalcziumkarbidban fölhalmozott rendkívül nagy energia motorikus czélokra értékesíttetik. A készülék a következő alkatrészekből áll: Van egy kisebbszerű kazán, mely két egymástól különálló rekesszel s e rekeszek mindegyike elől egy légmentesen elzárható ajtóval bír. A rekeszekbe egy-egy kihúzható s a kalcziumkarbid fölvételére szolgáló fiók illik (a b c d és e f g h). A kazán fölött az aeetylén fejlesztéséhez szükséges vizet tartalmazó s két részre osztott reservoir áll, a kazánhoz lábakkal erősítve. A kazán és víztartó az üzem folytonossága czéljából van két részre osztva s ezek közül mindig csak az egyik rész van működésben. A kazánrekeszek tetején látható torokszerű csöveket a vízreservoirral összekötő vékony csöveknek az a czéljuk, hogy a nyomás a reservoir működő részében mindig ugyanaz legyen mint a neki megfelelő kazánrekeszben. A készülék működésbe helyezése úgy történik, hogy az (A A)-val jelölt csapoknak a terven részletesen kirajzolt belső orsója mindaddig fölfelé csavartatik, míg annak hegye a kazán fölső részével egy szinbe nem jut. A fiókok azután kihúzatnak, kalcziumkarbiddal megtöltetnek, visszatolatnak, légmentesen elzáratnak s az (A A) csapok orsója visszaforgattatik, úgy hogy a karbid tömegébe egészen belehatoljon. Megtöltetik a vízreservoir és a csavarra járó (B B) csapokon keresztül és azután e csapok elzáratnak. Az (A A) csapok valamelyike most megnyittatik s a karbidra víz eresztetik. A keletkező aeetylén csakhamar a torokalakú csőbe fog áradni s rövid idő múlva a karbid és víz cserebomlásánál fejlődő meleg által annyira fölhevíttetik, hogy elemeire bomlik 3 nagy erővel explodál, mely alkalommal szabad hydrogén és köd alakjában szén, de egyszersmind nagy mennyiségű kémiai meleg válik ki, mely utóbbi a hydrogén expanzív erejét megsokszorozza, miáltal az a vele összekevert ködszerű szénnel vehemens erővel kitágul s a torkokhoz csatlakozó öblös csövön át valamely motorba vezethető. Miután az aeetylén folytonosan fejlődik s a bomlási proczesszus szakadatlanul tart, az explóziók szintén szakadatlan sorozatban