17290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nitrogénben szegény gázoknak folytonos üzemben való előállítására

— 3 retorta hevítése után is még igen forró «alsó gázok» számára, melyeknek mennyisége a «fölső gázok»-énál jóval nagyobb. A hűvös fölső gázokat a forró alsó gázokkal csak az utóbbiaknak lehűtése után szabad összekeverni, hogy a fölső gázok értékes melléktermékei el ne pusztíttassanak; ezen körülmény teszi szükségessé azoknak elkülönített elvezetését. A (cl és c2) csövek mindegyike egy-egy. a gázmennyiségnek megfelelő, (FI és F2) kátrányszedővel van ellátva. Hogy azokból a kátrányt és a port könynyen lehessen leereszteni í 11. kivenni, ezen öntött vasból készült edények két konczentrikus, fölülről lefelé nyúló, alúl nyitott (dl <12 gl g2) csövet vesznek körül. A bővebb (dl d2) cső vége csak annyira merül be az edényben lévő kátrányfolyadékba, hogy a generátorban lévő gázok ki ne áramolhassanak. A szűkebb (gl g2) cső vége csaknem az edény fenekéig ér és annak portól való tisztítására és a kátrányfolyadék állásának fölülről való veszély nélküli megfigyelésére szolgál. A fölső (dl d2) gyűrűbe a gáz exczentrikusan áramlik be. hogy a port keringése közben lerakja; a gáz, kátrány folyadékban megmosatván, lenn elvezettetik az alsó (el e2) gyűrűbe az (fl f2) gázvezeték felé. A portól való tisztításra szolgáló alúl nyitott, belső (gl g2) csövet fölső részében födéllel elzárhatjuk, nyitott állapotban arra szolgálhat, hogy a generátor üzembe vételekor még használhatatlan gázt a szabadba bocsáthassuk. A kátrányszedőnek lefelé kúpos feneke szűk, ferdén emelkedő, (hl h2) csővel van ellátva, mellyel az abban összegyűlő kátrányfolyadékot a kellő magasságig leereszthetjük. Ajánlatos az (E) gyűrűalakú teret a szükséges vízgőz túlhevítésére fölhasználni, hogy a még forró «alsó gázokat® a kátrányszedőbe való beáramlásuk előtt lehetőleg lehűtsük. Ezen gyűrűs teret egy, az ábrában föl nem tüntetett kis nyomású kazánnal is vehetjük körül, mely a szükségelt gőz előállítására szolgál. A rajzban bemutatott készüléken: 1 (i) a gőzbe vezető cső; (k k) a tetszőleges szerkezetű túlhevítő fűtő csövei; (1 1) a gőzvezeték a fúvó nyílásokhoz ; (ml m2 m3) a három szelep és pedig (ml) a vízgáz előállítására szolgáló túlhevített vízgőz bevezetésére az (o o o) fúvókák táplálására használtatik, mely a generátor köpenyében elrendezett gyűrűalakú (n n) csatornából történik, mely utóbbi kis függélyes csatornák segélyével van az (o o o) fúvókákkal összekötve, melyek kívül a köpeny áttörésein a (p p p) megfigyelő üvegekkel vannak ellátva és elzárva. Az (m2) szelep az (1) gőzvezetéket az oxygéndús fúvó levegőt bevezető (q) léghuzamvezetékkel köti össze, a nagy oxygéntartalom folytán létesített égési hőmérsékletnek a fúvó levegőnek vízgőzzel való keverése útján történő, czélirányos mérséklésére. Az (m3) szelep a (q) léghuzamvezetékből kiáramló oxygéndús fúvó levegőnek szabályozására szolgál. Ezen levegő az ívalakú (r) összekötő csőben szétoszlik az (s s s) nyílásokhoz, melyeknek száma, a mint az a 2. ábrából látható, három. Ajánlatos ezen (s) fúvó szájakat, mint a nagy olvasztóknál, vízzel hűteni; épúgy ajánlatos az általuk körülzárt (u u) fúvókákat, mint azt az ábra mutatja, oly módon kötni össze a léghuzamvezetékkel, hogy erről könnyen levehessük azokat. A generátor működésének megfigyelésére a fúvókák a (t t t) üveglencsékkel vannak ellátva. A föltüntetett generátornak rajza csak annak általános elrendezését tünteti föl; természetesen annak részleteit sokféleképen lehet módosítani, anélkül, hogy a találmány lényegét megváltoztatnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nitrogénben szegény gázoknak folytonos üzemben való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a gázosítandó anyaghoz a generatorba egyidejűleg vezetünk be oxygéndús nitrogéntartalmától ismert módon többé-kevésbé meg-