17271. lajstromszámú szabadalom • Tápvíz, gőzgyűjtő és tisztító berendezés

(r) szögdarabbal van fölszerelve, mely a i gyűjtőre szögecselt is) támasztékra támaszkodik. A harangot a kellő helyzetben a,két kis (t) csavar rögzíti. A (k) harang mindegyik fele két az (u) csavarok segélyével összekötött részből áll. A gyűjtő két oldala mellett a gyűjtő egész hosszán az (a) tartályhoz szögecselt görbített (v) bádogok (6. ábra) nyúlnak el, melyek arra szolgálnak, hogy a harang által lefelé terelt víz ne fecskendezhessék fölfelé, a gyűjtő fala felé. A berendezés közepén ennek fölső részén, a közös (m) támaszték fölött van a (w) gőzkamara, mely erős bádogból vagy aczélöntvényből készült. A kamara gőzzáróan van a berendezés fölső részébe beszögecselve. (x) a gőzelvezető csőcsonk, melyhez a gőzvezeték csatlakozik. Ez a gőzvezeték az (a) tartályon (v) csavarok (3. ábra segélyével van megerősítve. A gőz a (w) kamarába az átfúrt (z) csöveken, melyek a kamarába nyúló végeiken nyitva vannak, áramlik be, ezek a végek kúposán le vannak esztergályozva és a falakba beszorítva. A (z) csövek másik végükön zárva vannak és ott (1 1) karimákkal látvák el, melyeket a (2) csavarok erősítenek meg a (3) szögletvasakon. Eme szögletvasak a tisztító falára vannak szögecselve. A 2. csavarok meghúzásával a (z) csövek nyitott végeit a (w) kamarában rögzíthetjük. A kazánból az (i) csőcsonkokon a gyűjtőbe áramló víz és gőzkeverék a (k) harangba ütközik és a harang által lefelé tereltetik. A víz a gyűjtő alsó részében gyülekezik össze, ellenben a gőz fölemelkedik, • a (z) csöveken a (w) kamarába és innen a gépbe áramlik. A tápláló víz tetszőleges forrásból származhatik, a tisztító tengelyével párhuzamosan az (i) csőcsonkok egyik oldalán fekvő (e) csövek a tápláló vizet két egymással ellentétes irányú áramban vezetik be, mely két áram a közepén egymással találkozik és a másik oldalon a (b) fenekek felé folyik, miközben a tápláló víz a kazánból jövő vízzel keverődik, mely a (k) harangról csepeg le ós végül az (f) csőcsonkokon tér vissza a kazánba. i Mint azt már bevezetőleg jeleztük, az egyes részeket oly módon képeztük ki, hogy a tisztítót és gyűjtőt könnyen szét lehessen . szedni, esetleg egyes részeket újakkal pótolni a nélkül, hogy a gyűjtőt magát is le kellene szerelni. Látjuk azt is, hogy az összes belső részek kiválthatók é3 csak néhány csavar által vannak rögzítve, hogy az összes csavarok könnyen hozzáférhető pontokon vannak alkalmazva, tehát hogy a belső részek igen könnyen leszerelhetők. Abban az esetben, mikor a (k) harangot nem lehet egy könnyen annyira lejtős helyzetbe vinni, hogy azt a nyíláson át könynyen kihúzhassuk, pl. mert a szomszédos gyűjtők vagy egy fal nagyon közel van a kérdéses gyűjtőhöz, csak az illető rósz felét kell kihúzni, úgy hogy az (u) csavarok hozzáférhetőkké legyenek és a kapcsolatot megoldhassuk. Előzetesen megjegyeztük, hogy az (m) támasztéknak legczélszerűebben fordított zseb alakja lehet. Ennek főleg az a czélja, hogy a tápláló vízsugarat fölfogja, ha csak egy kapcsolatot alkalmazunk a tápláló víz tartály és a gyűjtő között, de czélszerű ha két kapcsolatot alkalmazunk, mert a tápláló víznek zavartalanul kell a gyűjtőbe juthatnia, míg ha a víz hőmérséklete esetleg nagyobb, mint a gőzé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tápvíz- és gőzgyűjtő berendezés, az által jellemezve, hogy a belső részek könnyű hozzáférhetősége és kiszedhetése czéljából egy henger és (a) test van alkalmazva, melynek mindegyik (b) fenekétől egy-egy (d) tápláló vízvezető cső indul ki és melyben a testet az elpárologtató elemekkel kapcsoló (i) csövek fölött egy (k) harang van alkalmazva és melynél a gőz elvezetésére egy a (w) kamarába torkolló áttört (z) cső van elhelyezve. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy kiviteli módozata, melynél a (k) harang két az (a) tartály közepén csavarok segélyével megerősített közös támasztékon meg-