17263. lajstromszámú szabadalom • Vezénymű villamos üzemű két mótorkocsiból és tetszőleges számú mellékkocsiból álló vonatok számára

- á -egész elrendezés az 1. és 3. ábrákból amúgy is teljesen világos. A két motorkocsi összeköttetését a (73) vezeték és a két (74) és (75) kapcsolás segélyével foganatosítjuk. Az összes, az üzemben foganatosítandó kapcsolásokat a vezető kocsin elrendezett (11) kapcsolóval eszközöljük, míg a második kocsin elrendezett (12) kapcsolónak (15) és (16) részei mindig a zerus-állásban maradnak a mint ez az 1. és 3. ábrákból látható. Ha a vonatnak előre kell mozognia, akkor a (14) résznek áramzáró darabjait a zérus­állásból a föltiintetett állásba hozzuk, ellen­ben a (13) résznek áramzáró darabjait a zérus-állásból balra mozgatjuk. Az 1. ábra a (11) kapcsolót az első kon­taktus bekapcsolása után láttatja. Az áram útja ezen esetben a következő: (1 3 37 22 32 31 59 60 7 61 62 9 40 28 36 35 63 64 73 70 66 8 67 68 10 44 42 6 2.) A kocsiknak két motorja e szerint a (31 32 33) és (36) ellenállásokon keresztül szorosan van egymással összekötve. Ha az áramzáró darabokat tovább mozgatjuk akkor, ezen ellenállásokat fokozatosan kikapcsoljuk. Ha az áramzáró darabokat még tovább mozgatjuk, akkor azok a 3. ábrában föltün­tetett állásba kerülnek. Ezen esetben az áram két ágra oszlik; I. 1 3 37 19 30 29 59 60 7 61 62 9 40 38 4 2. II. 1 3 39 25 34 33 63 64 73 70 66 8 67 68 10 44 42 6 2. A két mótor e szerint a (29, 30) ill. (33 34) ellenállások előkapcsolása mellett pár­huzamosan van a fővezetékbe bekapcsolva. Az áramzáró daraboknak további mozgatása által az utóbb említett ellenállásokat szin­tén kikapcsoljuk. A mint az áramnak említett útjaiból ki­tűnik, a motoroknak párhuzamos kapcsolása esetén egy kontaktuson sem folyik át egy­idejűleg a két mótor árama, azokat tehát csak egy mótor áramának megfelelően kell méreteznünk. A (14) kapcsolónak hátra felé való beál­lításánál a (63) és (64) áramzáró darabok összeköttetése természetesen meg van sza­kítva úgy, hogy az áram a második kocsi­nak (8) motorán nem áramlik keresztül. Ugyanis az első kocsinak motora általában véve elegendő a vonat visszamozgatására, mivel ennek tudvalevőleg csak kis sebesség­gel kell történie. Magától értetődik, hogy mindkét említett esetben ugyanazon ellenállásokat alkalmaz­hatjuk és hogy a fokok száma tetszőleges lehet. Ezenkívül a kapcsolóban a fékezés, a vezető kocsi mágneses terének gyöngítése, stb. számára, valamint még további főállá­sok pl. csak magának a vezető kocsinak «előre» mozgatása, csak magának a második kocsinak «előre» mozgatása stb. számára kontaktusokat és áramzáró darabokat ren­dezhetnénk el. Mindkét kocsi kapcsolójának azonos foga­natosítása következtében lehetővé válik bár­melyik kocsit vezető kocsiul fölhasználni. Természetesen az is meg van engedve, hogy minden egyes kocsin egyes mótor helyett két vagy több, egymással tetsző­legesen kapcsolt motort alkalmazzunk; hason­lóképen a pályasíneket visszvezetékből is alkalmazhatjuk, mely esetben minden egyes kocsi számára csak egy áramszedőt alkal­mazunk, mivel az áramnak a pályasínekre való vezetése a kerekeken keresztül történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vezénymü két motorkocsiból és tetsző­leges számú mellékkocsiból álló elek­tromos üzemű vonatok számára, mely lehetővé teszi a motorkocsik egyikétől mindkét motorkocsi motorainak közvet­len kapcsolását és ellenállás-szabályo-' zását előremenet közben és a vezető kocsi motorainak egyedüli közvetlen kap­csolását és ellenállás-szabályozását hátra menet közben, jellemezve az által, hogy ezen vezénymü csak egy kapcsoló és, a munkavezetékektől eltekintve, a motor­kocsik között csak egyetlenegy vezeték­kel bír. 2. Az 1. alatt igényelt vezényműnél oly kapcsoló, melynek minden egyes áram-

Next

/
Thumbnails
Contents