17238. lajstromszámú szabadalom • Újítás a "camera lucida" név alatt ismeretes prizmákon
Megjelent 1Í)00. évi február lió 22-én. MAGY. ggg 1ÍIR. SZABADALMI «« HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17288. szára. VII/d. OSZTÁLY. Újitás a «camera lucida» név alatt ismeretes prizmákon. SCHMIDT JÁNOS MÉRNÖK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 30-ika. A gyakorlatban reflektáló prizmák gyanánt használt üvegtestek nagy előállítási költségük miatt csak igen korlátolt mértékben lelnek alkalmazást. Ez különösen áll az úgynevezett «camera lueida»-nál használt prizmákról, melyek már hozzá idő óta mindig ugyanoly módon, ugyanarra a czélra használtatnak. A csatolt rajz 1. ábrája a prizma homloknézete, a sugarak útja az eddigi alkalmazási módnak felel meg. A prizma négy oldalfölűletét az 1. ábrán az a—b, b—e, c—d és d—a vonak jelzik, az (a d) fölületre merőleges irányban beeső sugarat az (a b) fölület eljesen reflektálja, úgy hogy a sugár a (b c) fölületet éri és egy újabb totál reflexió után a (c d) fölületre merőleges irányban távozik. Ekkor gyakorlatilag csakis két fölűlet i mtos, melyekkel a sugár nagyon éles szöget képez, tehát eme fölületek csak csekély optikai hatással birnak, úgy hogy a látás mező maga is igen csekély. A 2. ábrán egy hasonló lapszögekkel biró üvegtest látható, tehát a (d) élnél a szög 90°, az (a c) élnél 67Va 0 , de a prizma másként és oly módon van elhelyezve, hogy azt kedvezőbben lehessen kihasználni. Ebből a czélból az szükséges, hogy az (a b) és (b c) földieteket tükröző bevonatokkal lássuk el, úgy hogy az (l)-nél a prizmát az (a d) síkra merőleges irányban érő fénysúgár a (b c) fölűletet (2)-nél kis (221 /2°-os) szög alatt érhesse, míg ellenben akkor, ha a prizma ily bevonattal ellátva nem volna, az ilyen szög alatt beeső sugár a prizmát ismét elhagyná. A sugár azután a (c d) fölűlet (3) pontját éri, hol totál reflexiót szenved és a (d a) fölűlet (4) pontjára vettetik, mely kezdetben mint a belépési fölűlet optikai szempontból hatást nem gyakorolt. (4)-nél újból totál reflexió megy végbe, úgy hogy a sugár az (a b) fölűlet (5) pontját éri, mely fölűlet ugyancsak tükröző bevonattal van ellátva és honnan 45° alatt oly módon reflektáltatik, hogy a (c d) fölűlet erre merőleges irányban távozzék. Ily módon a prizmát képező összes fölületek fölhasználtattak és és bizonvos tekintetben 100%-os hatásfok éretett el. Megjegyzendő még, hogy a reflektáló fölületek helyzete az adott esetben annyira kedvező, hogy a látás mezeje jóval nagyobb mint a kamera lucidánál eddig használt sugárvezető. A 2. ábrán látható sugárvezetésnél a kép nem fordíttatik meg, de ha ez kívánatos,
