17217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akkumulátorokhoz való pozitiv masszalapok előállítására
keztek. melyek kevés likacsosságuk folytán nem bírtak elég kapaczitással s már a formálás alatt elgörbültek; ez okból a pozitív lapokhoz kizárólag miniumot, míg a negatív lapok számára minium és gélét keverékét alkalmazták. Ezen eljárásoknál a masszalapok előállítása a kénsavnak a miniumra vagy ólomgelétre való hatásán alapul még azon esetben is, a midőn organikus természete kötőszert kevertek a masszához s az utóbbinak megkeményedését organikus ólomsóknak képzésével akarták előidézni. A kénsavnak a miniumra vagy ólomgelétre gyakorolt hatása alkalmával viszont a reakcziónak alávetett keverékben térfogatnövekedés áll be, úgy hogy a massza ezen reakczió föllépte alkalmával a keretben kiterjed, megszorul és megkeményedik. Más szóval a tábláknak megkeményedését ólomszulfátok képződése idézi elő. Ezen gyártási eljárás két súlyos hátrányt von maga után, melyek az új eljárás szerint gélét alkalmazásával elháríthatok. 1. A minium alkalmazása mellett igen érezhető azon hátrány, hogy a kereskedésben kapható miniumok különböző kémiai összetétellel (legtöbbnyire Pb3 04 és Pb4 06 ) bírnak s az összetételben való ezen különbözőség különböző mennyiségű szulfát képződését eredményezi a megkeményedés alkalmával, a minek következése a lapoknak egyenlőtlen kapaczitása és keménysége. A különböző kémiai összetétellel bíró miniumoknak a kénsavval való reakczióját a következő képletek mutatják be: Pb8 0, +2 Ha S04 = Pb 02 + +2 Pb S04 +2 H2 0 és Pb4 0, + 3 H2 S04 = Pb 02 + +3 Pb S04 + 3 H2 0 2. A lapoknak megkeményedése legtöbbnyire az által idéztetik elő, hogy a miniumból való nyers lapokat kénsavba mártják be. Hogy ezt végre lehessen hajtani, szükséges a lapokat a lehető leggondosabban megszárítani azon czélból, hogy azok a kénsavba való bemártás alkalmával el ne repedezzenek. Azonban a szárítási eljárás, valamint az eddig szokásos organikus anyagoknak hozzávegyítése a lapok fölületén egy külső kéreg képződését okozták, mely az üzem közben csakhamar leválik és ezzel kezdetét veszi a lapok romlása. A találmánybeli eljárás szerint, mint már fönnebb említettük, a hatékony nyers maszszát lehetőleg száraz állapotban alkalmazzuk s azonkívül azon czélból. hogy a gyűrűt a táblával befoglalhassuk, minium helyett ólomgelétnek annyi ólomkarbonáttal való keverékét használjuk, hogy ezen keveréknek kiterjedése a kénsavnak hatása alatt épen egyenlő azon kiterjeszkedéssel, melyet a Pbs 04 kémiai összetétellel bíró minium a megkeményedés alkalmával kifejt. Mivel az ólomkarbonát ólomszulfáttá való átváltozása alkalmával térfogatnövekedést nem szenved, következésképen ezen karbonátnak az ólomgeléthez való keverése által a reakczióterméknek összkiterjedése is csökkenni fog. A követelményeknek leginkább megfelel oly keverék, mely 85— 92% gelétből és 15—18% ólomkarbonátból áll. Bejelentő előtt nem ismeretlen az, hogy lágy masszából való akkumulátor-lapok (rácsos lapok) előállításához már alkalmaztak ólomoxid és ólomkarbonát keveréket. Azonban az említett keverék egész más okból használtatott, mint a mit a jelen eljárás maga elé tűzött; itt a főczél az, hogy az ólomgelétnek kiterjeszkedése a kénsavnak reakcziója alatt az ólomkarbonátnak jelenléte folytán csökkentessék. A 27.203. sz. német szabadalmi leírás' szerint pl. az ólomoxydhoz ólomfehéren kívül még organikus anyagokat is vegyítenek azon czélból, hogy a lapok nagy porozitást kapjanak, a mennyiben az organikus anyagok elszenesíttetnek s a karbonátoknak szénsava, ellentétben a találmánybeli eljárással, a formázás előtt alkalmazott hevítés által a lapokból eltávolíttatik. A találmánybeli eljárás szerint a fönnebbi oxydkeveréket híg alkálioldattal igen kevéssé megnedvesítjük, azután a keretbe, melynek közepébe előzőleg a gyűrűt behelyeztük, begyúrjuk és az így keletkezett nyers lapokat a kéregképződés megakadályozása czéljából lehetőleg azonnal (vagyis még nedvesen)
