17211. lajstromszámú szabadalom • Újítások villamos gépeken
föltüntetett foganatosításánál mindegyik pó- | lus minden fázisának megfelelő négy rúdból i álló csoport közbenső rúdjának mindegyike egyenlő darabbal túlnyúl a (c) mag két oldalán. Ezen szimetrikusan túlnyúló rudak fölváltva hosszúak és rövidek és megfelelően (d)-vel, illetve (e)-vel vannak jelölve. Az egyes szimetrikusan túlnyúló (d), illetve (e) rudak mellett lévő (f) és (g) rudak középhosszúságúak ós a mag egyik oldalán a rövid rudak végein át képzelt síkig nyúlnak. a mag másik oldalán ellenben a hosszú rudak végeinek síkjáig érnek, a hol is az (f) rudak hosszú végei a mag ugyanazon oldalán vannak, mint a (g) rudak rövid végei és viszont. Minthogy minden pólus minden fázisa számára egyenlő számú rúd van elrendezve, a csoportok fölváltva két (i) rúddal és egy (g) rúddal, vagy egy (f) rúddal és két (g) rúddal bírnak. Mindegyik (d) rúdnak egyik vége egy (hj konnektor segélyével ugyanazon fázisnak legközelebbi (g) rúdjával van összekötve és az egyik oldalon a szomszédos pólussal korrespondeál. Mindegyik (d) rúdnak másik vége az (i) konnektor segélyével ugyanazon fázis legközelebbi (f) rúdjával áll összeköttetésben és a másik oldalon a szomszédos pólussal korrespondeál. Az (e) rudak végei ugyanígy vannak összekötve az (f) és (g) rudakkal, azon különbséggel, hogy a két esetben a konnektorok különböző pólusokra terjednek. Az egymás mellett lévő (f) rudak azonban a (h) és (i) konnektorok segélyével ugyanazon fázis (g) rúdjaival vannak összekötve és a szomszédos pólusokkal korrespondeálnak. Az fl — 1 2 2 3—3) vezetékek a három áramfázissal korrespondeálnak és azon rudak végei, melyekkel ezek össze vannak kötve a (h) konnektorok segélyével össze vannak forrasztva. A 2. ábrában a (c) magot szakadozott vonalakkal jelöltük és a különböző pólusokat és az azokat létrehozó áramfázisokat nyilakkal, melyek közül a fölsők az 1., az alsók a 2. és a középsők a 3. fázisokkal korrespondeálnak. A hosszú, rövid és a középhosszúságú rudak és végkonnektorok elrendezésének rendszere egész fegyverzeten egyenlő úgy, hogy a mint azt a 2. ábrából láthatjuk, az (i) konnektorok szimetrikusan vannak elrendezve és minden csoportban két végkonnektor van. A mag másik oldalán a (h) végkonnektorok hármas csoportjai és egyetlen vezetékből álló részei vannak fölváltva elrendezve, mely elrendezés egészében szimetrikus ugyan, de mégis különbözik a mag másik oldalán lévőtől. Ha az egyes pólusoknál alkalmazott hornyok és a rudak száma nagyobb, de páros számú volna, a csoportosítás természetesen eltérő volna a bemutatottól, de mindamellett szimetrikus maradna és mindegyik szimetrikusan túlnyúló rúd egy csoport két középső rúdjainak egyike volna. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett motor (a) állványa a lemezekből álló (c) maggal van ellátva, a szekundér (j) forgórész a szokásos módon rúdvezetékekkel és véggyűrűkkel van szerkesztve, az egész berendezést a megfelelő szerkezetű (k) lemez védi, mely szellőztetés czéljából (1) áttörésekkel vagy rostélyokkal van ellátva. Ezen esetben a primér rész (c) magja hatvan horonnyal bír, melyek négy csoportba vannak osztva, tehát minden pólusra tizenöt és mindegyik pólus minden fázisára öt horony esik, a hol is a göngyölések három fázisú áram számára vannak elrendezve. Minthogy mindegyik csoport páratlan számú rovátkából és vezetékrúdból áll, az (m és n) középső rudak szimmetrikusan nyúldak ki, melyek közül az előbbeni hosszú, az utóbbi ellenben rövid, épúgy, mint az első foganatosítási alaknál. Ennél, valamint az előbbi alaknál is tehát a középső (m és n) megfelelő végeit az (o és p) konnektorok kötik össze, melyek a mag ellenkező oldalain jobbra és balra kinyúlnak. Mindegyik csoport minden fázisának két (q) rúdja, melyek a középső rúd bal oldalán vannak elrendezve, a (c) mag egyik oldalán az (m) rudakkal, a (c) másik oldalán ellenben az (n) rudakkal egyenlő darabra nyúlnak ki. Az (r) rudak is egyenlőtlenül nyúlnak a magon túl, még pedig ugyan oly mértékben, mint a (q)
