17196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsan száradó festőmázak firniszek és festőanyagok előállítására szikkativ alkalmazásával

- á -ban föloldatik s ezután 100 rész infuzóriás földdel vagy ugyanannyi rész ezinkfehérrel keverjük (ürítés czéljából). Az eddig említett anyagok és súlyviszonyok természetesen csak például szolgáltak s magától értetődik, hogy úgy ez anyagok, mint a súlyviszonyok módosulhatnak, anélkül, hogy a találmány alapgondolata ezáltal megváltoznék. Az ilyképen előállított bevonómázról, melyet, czélját tekintve, nedvességszigetelő anyagnak is nevezhetünk, vizsgálatok alapján kitűnt, hogy száraz, de különösen nedves fa-, kő- vagy habarcsfölületek szigetelésére kiválóképen alkalmas; kitűnt ugyanis, hogy ily anyaggal bevont fölületeken ez anyag már két nap múlva szilárd, összefüggő és sima fölületű kéreget alkot. Kísérletek történtek, melyek folyamán e bevonó anyag közvetlenül vízre lett szétterítve s 3—4 nap alatt kemény, összefüggő hártyává alakult át. Más keverési viszonyokkal és részben más keverő anyagokkal alkalmazva a siccativot, megint más anyagokat kapunk, melyek mint firniszek vagy födőfestékek alkalmazhatók czélszerűen. Ismeretes dolog, hogy száradó, mázolásra alkalmas olajokat, pl. lenolajat gyantával kevernek, hogy a készítményt keménnyé és fényessé tegyék. A gyanta e czélra igen alkalmas, de az a hátránya, hogy az így készített keverék igen törékeny lesz. Ölein vagy olajsav, vagy olajsavas fémek hozzáadása által e törékenység részben megszűnik, de viszont oly lassan száradóvá válik ezáltal a máz, hogy gyakorlati használhatósága meglehetős bizonytalanná válik. Ha azonban sikerül oleint vagy olajsavat oly gyors száradásra birni, a mint ezt a lenolaj megkívánja, úgy meg van oldva a föladat, oly firniszt, illetőleg festékeket előállítani, melyek keménységet és fényt bizonyos rugalmassággal és gyors száradási képességgel egyesítenek magukban s így gyakorlatilag igen értékessé válnak. Ily anyag, mely a fönnebb leírt körülmények között olajsavat vagy oleint gyorsan képes viaszkszerű sűrűségig beszárítani, most már, a jelen leírásban tárgyalt siccativban ismeretes. A firnisz, illetőleg festékek előállítása a következő : 25 rész siccativ és 200—225 rész vastag terpentin, némi gyantával keverve, fölmelegíttetnek és lehűlésük után 15 rész petróleumban föloldatnak. Ezen oldatot 60—80 rész lenolajjal, vagy 60—80 rész, 100 rész lenolaj és 20 rész mangánborat két órai melegítése által keletkezett és megülepedett oldattal keverjük. Végül valamely nehezen illó szénhydrogénből (pl. paraffin, vazelin, vulkánolaj stb.) adunk hozzá 2—-2V2 részt, Gyanta helyett aszfaltot is vehetünk, kaucsuk vagy guttaperchával, de anélkül is. A nyert keverékhez különböző festőanyagokat adván, most már különféle színű festékeket nyerhetünk. Az ilykép előállított firnisz következő értékes tulajdonságai lettek kísérletek által megállapítva. Magasabb keménysége, fényessége, rugalmassága és gyorsabb száradási képessége által a lenolaj-firniszt jóval fölülmúlja. A festékek, különösen nedvesség szigetelő anyagként szerepelve, előnyösen alkalmazhatók alapfestékekül. így pl. tapadó anyaggal bevont fölületek ily festékkel való kétszeri bemázolása által ugyanoly hatást érünk el, mint lenolajfestékkel való háromszori bemázolás által. Kőszénkátránnyal bevont fölületek bemázolása ily festékkel ugyanoly hatással jár, mintha száraz fát mázoltunk volna be. Fa- vagy vasfölületek teljes födésére egyetlen mázolás elegendő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás siccativ előállítására, melynek segélyével gyorsan száradó mázoló-anyagokat. firniszeket vagy festékeket készíthetünk, azáltal jellemezve, hogy szabad olajsav vagy ölein alkalmas fémsókkal vagy fémoxydokkal, vagy szabad fémekkel, melyek finoman elosztott állapotban vannak. 2. Eljárás mázoló anyagok előállítására, az-