17173. lajstromszámú szabadalom • Gép czimkék és effélék gyártására

_ 4 — A gép működése a következő : (f) tűfoglalat, melyen keresztül (A) fonal keresztül nyúlik, áthatol (B) czímkének átlyukasztásán, mire a fonalnak szabad végét a csiptetőnek (dt5) ajkai megragadják (24. ábra). Ekkor (g) peczek a fonalat elbocsátja, midőn a tűfoglalat az ollólemezek fölött foglal helyet. (dl5) csíptetők erre fölfelé mozognak és a fonalat (i) emeltyűnek (il) csapjai körül csavarják, miközben az előbbiek egy fölfelé irányuló félkör alakú pályát írnak le (25. ábra). Ezen idő alatt (i) emeltyű lefelé mozgott és ily módon egy megfelelő hosszúságú hurkot képezett s a fonal végét egy összeszorított csíptető az ollólemezek alá vitte és (g) peczek a fonal szárát a tűfoglalathoz szorította. A csomóképzőnek (el2) pofái, melyek ezen mozgások alatt előrehaladnak, most már a fonalat (el4) csőbe húzzák be, oly módon, hogy azt kampóalakú (el8) végükkel megragadják (27. ábra). Erre a pofák a fonallal együtt (el4) csőben háromnegyed forgást végeznek, úgy hogy a kettős fonal egyszer megcsavartatik (28. ábra), miközben (i) emeltyű fölfelé mozog azon czélból, hogy a fonalnak e közben való megrövidülése kipótoltassék. Erre a pofák ismét kifelé mozognak és a fonalat közvetetlenül a csomó fölött ragadják meg (29. ábra). A mint ez megtörtént, a csíptető az addig fogvatartott fonalvéget elbocsátja és oldalirányban mozog el, mire az olló a fonalat elmetszi. Erre (el2) pofák egy fél körforgást végeznek, úgy hogy a fonalvégeket (el8) kampók lefelé húzzák (30. ábra), (i) emeltyű a fonalat lehúzza és az által képezi a csomót (30. és 35. ábrák). Midőn ezen művelet bevégződött, (el2) pofák megnyílanak és visszahúzódnak (el4) csőbe (32. ábra). Erre a fonallal ellátott czímkéket egy továbbítószerkezet a gyűjtőhöz vezeti. Ezen továbbítószerkezet a (2., 4. és 36—38 ábrákon) van bemutatva. Áll egy vagy több a (kl) tengelyen ülő (k) karból, melyet (k2) kúpos fogasáttétel közvetítésével (k3) tengely következőleg működtet: (kl) tengelyre (k4) forgattyú van ékelve, mely utóbbi a lengő (k5) emeltyűvel áll kapcsolatban. Ezen (k5) emeltyű egyik végén a helytálló (k6) tárcsának (k7) hornyában futó (k6) görgővel, másik végén (k9) kar közvetítésével (k) karral van összekötve, úgy hogy az utóbbival közlött mozgás nem egyenletes, (k) karnak külső végén (klO) fog vagy kampó, valamint egy fogazott szegment van elrendezve, mely utóbbi a (k) karhoz foglalt (kll) emeltyűkarnak fogazott szegmentjével áll kapcsolatban. (kl2) exczenter (k!3) görgő közvetítésével hat (kll) emeltyűkarra és ezáltal megváltoztatja a (k) karnak fekvését Ezen mechanizmus a következő módon működik: A midőn a csomó kötése bevégződött, azonban a fonalat (el2) pofák még becsiptetve tartják, (klO) kampó a hurokba nyúlik, azt megragadja és magával viszi mindaddig, míg csak ezen forgás által a fonal (II) gyűjtőkúpnak vagy korongnak egyik (1) kampójával szembe kerül. Ekkor a továbbítószerkezetnek (klO) kampója a fonalat elbocsátja, melyet ugyanakkor a gyűjtőkúpnak (II) kampója ragadott meg (4. ábra). A gyűjtőszerkezettel egy számláló mechanizmus áll kapcsolatban, mely áll a (k3) tengelyre ékelt (m) exczenterből s ez (m3) vonókar közvetítésével az (m2) tengelyen ülő (ml) számláló kart működteti. (m1) számlálókar (m4) zárókilincscsel van ellátva, melyet egy rúgó (m5) zárókeréknek (m6) fogazatára szorít. Ugyancsak (m2) tengelyen egy, továbbá egy második (m7) számlálókerék ül (39. ábra), melyet (12) kúpos fogaskerékáttétel közvetítésével a gyűjtőkúp működtet. (m7) számlálókerékbe (13) zárókilincs kapcsolódik, mely utóbbi az (15) csap körül forgatható (14) karon foglal helyet. (m5) számlálókerék pl. 100 foggal bír, míg ellenben (m7) számlálókerék 10 foggal. Ha (m5) számlálókerék egyszer körülforgott, úgy (m4) zárókilincs (14) karnak (16) orrához nyomul, minek következtében (13) zárókilincs kikapcsoltatik és (m7) számlálókerék egy foggal tovább forog. Mint a föntebbiekből látható, (m5) kerék az egyesek és tízesek, míg (m7) kerék a százasok nyilvántartására szolgálhat.