17172. lajstromszámú szabadalom • Újítások a parafadugók gyártásán és az erre szolgáló gépeken
4 — úgy hogy a kézi kerék forgatásával a (Cl) korongot el lehet tolni és a szalagfűrészt meg lehet feszíteni. (F és G) két a (Bl) tengelyre ékelt korong (5. ábra). (Fl és Gl) két a (Z) tengelyre ékelt korong (4. és 5. ábra). A (H) szíj segélyével a (Bl) tengelyről a forgást az (F G) korongok és az (Fl Gl) korongok egyike segélyével a (Z) tengelyre lehet átvinni, bár a (Z) tengelyt a (Bl) tengelytől függetlenül is lehet hajtatni. A (Z) tengelyre ékelt (I) korongot (4. ábra) a (Jl) szíj köti össze a (K) tengelyre ékelt (J) koronggal, mely az (L2 Ll) állványokba van ágyazva. Ezek az állványok a beállítható (L) szánon vannak megerősítve, melyet az (M) kézikerék ós (N) csavar segélyével az (A) állványon keresztirányban lehet eltolni. Az (L) szán fölső (Lx ) részét a (K) tengely hosszanti irányában (t. i. az (N) csavar segélyével történő beállítás irányára merőleges irányban) be lehet állítani, továbbá fölemelni, vagy a vízszintes helyzetből kitéríteni. A fölemelésre vagy a vízszintes helyzetből való kitérítésére az (L3) csavarok szolgálnak, míg a (K) tengely és az (Ll L2) állványok a (K) tengely irányában az (Lx ) lemezen alkalmazott hasítékokba fogódzó (L4) csavarok mentén tolhatók el és eme csavarok segélyével rögzíthetők a kellő helyzetben (3—5. ábra), az (I) korong nagy szélessége ezt a beállítást megengedi. A (K) tengelyt ily módon minden irányban be lehet állítani. (KI) a (K) tengelyre forgathatóan fölhúzott, de a tengellyel együtt eltolódó gyűrű, melynek egy lefelé nyúló toldata van. Ezen a toldaton a (K3) csavarházzal ellátott (K2) állítócsavar megy át. Ily módon a (K) tengelyt hosszirányban rendkívül pontosan be lehet állítani (4. és 5. ábra). (0) a (K) tengelyre fölékelt köszörűlőkorong, mely minden tetszőleges irányban beállítható. Ha az (L) szánt az (M) kézikerék segélyével mozgatjuk, vagy ha az automatikusan indul mozgásnak, az (0) köszörűiőkoroug egész fölülete egymásután működésbe jön ós csak azután kell a korongot kiváltani. (R) a sugárirányú karokkal ellátott keret, mely a függélyes (S) tengely körül (7. ábra) időszakos forgást végez, még pedig mindenkor pontosan 90°-os forgást. Az 1—11. ábra szerint az (R) keret egy függélyes, csőszerű (Rl) részből áll, mely az (S) tengely körül forgatható és fölső végén karimával vagy sugárirányú (Rl R2) karokkal van ellátva, mely karokban egymástól és az (S) tengelytől egyenlő távolságban lévő, függélyes irányban eltolható (a) rudak vannak ágyazva. Mindegyik (a) rúd alsó vége egy-egy (b) befogópofával van fölszerelve, a fölső vége pedig egy-egy (c) fejjel, melyre a később leírandó (T) ütköző hat. Mindegyik rúdon egy (e) kivastagodás és a karima vagy a sugárirányú (Rl) kar között egy-egy (d) rúgó van befogva. Ezeknek a rugóknak az a törekvésük, hogy az (a) rudakat lefelé nyomják, míg a fix (T) ütköző (Tx ) része a rudakat a (d) rúgó nyomása ellenében emelni és így a rúgókat megfeszíteni törekszik, mint az a 7. ábra jobb oldalán látható. Az (Rx ) cső alsó része ugyancsak egy karimával vagy az (R3) karokkal van fölszerelve, eme karima vagy karok alatt egy (R4) kilincseskereket (7. és 9. ábra) visel és (Rx x )-nél végződik. Az (R3) karok a (bl) befogópofák (al) lúdjainak ágyalására szolgálnak, a rudak alsó végein (fl) karmok vaunak alkalmazva, mely karmok egy kötés egyik felét képezik, míg a kötés másik felét a (g) tengelyen alkalmazott (fx ) karmok képezik. Az (f) karmok középükön legczélszerűbben egy üreggel vannak ellátva, melybe az (fx ) rész (f2) vezetőkúpja léphet be, úgy hogy a két kapcsolás fél fogai pontosan egymásba fogódzanak és az (al és g) tengelyek egy egyenesbe essenek. Az egyik (g) orsó és az (fx ) kapcsoló része a szalagfűrész előtt, a másik a köszörülő korongok előtt van elhelyezve, még pedig oly módon, hogy a tengelyek abba az egyenesbe essenek, melybe esnek az (a al) tengelyek, a mikor az (R) keret megáll, hogy a (b bl) befogópofák közé befogott parafadarabok megmunkáltassanak. A (g) tengelyt úgy emeljük és sülyesztjiik, a mint azt
