17170. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektrolytikus czélokra szolgáló elektródákon

- 3 — (f) peczekből is állhatnak, melyek (1) czeinentbe vagy kittbe vannak beágyazva. A 7. ábra metszetben a jelen találmány egy másik kiviteli alakját, mely függélyes czelláknál alkalmazható. Az (a) vezető áthatatlan (b) anyagba, pl. vulkanitba, van ágyazva, (b) tok megakadályozza, hogy az elektrolit a vezetőhöz jusson; az (f) széntuskók az (e) anódokon és (a) vezetőn lévő (h) korongokon fekszenek. A (b) tok egyes helyeken, mint pl. (m)-nél, ki van bővítve, hogy körülfogja (f) tuskókat és különálló (c) tartályt képezzen, melybe olajat öntünk, (j) czement vagy alkalmas anyag, mely arra való, hogy az olajat (c) térben visszatartsa. Az (f) tuskókat olajjal itatjuk és az elektroliteknek az (f) tuskó és (h) korong (g) öszszeköttetéseihez való jutását megakadályozzuk. Az (m) kibővülések az (f) tuskókat szorosan körül is foghatják, a mely esetben a tuskókat a behelyezés előtt vagy behelyezéskor olajjal itatjuk. Az olaj nagyobb kapillaritása megakadályozza,hogy az elektrolit a tuskókon át a vezető és ezen tuskók (g) összeköttetéseihez jusson. Az olaj ez esetben nem áll külön nyomás alatt. Egyes esetekben, habár nem is olyan előnyösen, az (f) tuskók olaj nélkül is használhatók. A 8. ábra a jelen találmány egy változatát mutatja metszetben, vízszintes czellák számára, melyek pl. a 9. ábrában föltüntetett berendezésiiek lehetnek. Az (e) szénanódok az (a) fémes vezetőkön akképen vannak megerősítve, hogy a vezető lemezalakban az anódok fölsó végei köré van öntve vagy pedig más módon van azokon megerősítve. Ha a vezető öntve van, akkor előnyösen ólomból készül és széleinek fölhajtása által teknőt képez, mely (u) olajat tartalmaz. Az olajnak lefelé irányuló nyomása megakadályozza, hogy az elektrolit a szénanódokban kapill aritás folytán fölemelkedjék és így az elektrolit nem érheti el a szénanódok és az (a) vezető közti (g) összeköttetési helyet. A 9. ábra a jelen találmány egy másik kiviteli módozatának metszete vízszintes czellák számára. Itt az olaj nem gyakorol külön nyomást az anód és vezető közti összeköttetésre. A (d) elektrolitikus czella tetszés szerinti alkalmas alakkal bír; a (b) teknők nemvezető anyagból készülnek és (n) olajat tartalmaznak ; (a) vezető az (e) szénanódok fölső végei köré van öntve ós (n) olaj fölött van elhelyezve. Az anódok a (b) tok fenekén mennek keresztül és mint látható, az elektrolitekbe merülnek. Az olaj, nagyobb lcapillaritása folytán, fölemelkedik az anódokban (a) vezetőig ós megakadályozza, hogy (o) elektrolit az anódokban fölemelkedjék vagy az anódoknak a vezetővel való (g) összeköttetési helyét elérje. A 10. ábra a jelen találmány egy másik kiviteli alakjának metszete. Itt mindegyik (e) anódra egy külön (a) vezető kupak van ráöntve és a kupakok (p) huzalok útján vannak az áramforrással összekötve. Az olaj ezen kiviteli alaknál épen úgy hat, mint a 9. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál. SZABADALMI IGÉNYEK: 1. Elektródok elektrolitikus és hasonló czélokra, jellemezve az által, hogy az (e) elektród és (a) vezető összeköttetési helye és az elektródok közé az elektródnak az elektrolitekkel szemben indifferens folyadékkal itatott része, illetve a hasonló módon itatott (f) összekötő rész van beiktatva, oly czélból, hogy az elektrolitnek az összekötési helyhez való jutását megakadályozza. 2. Az 1. igényben jellemzett berendezés egy kiviteli alakja, melynél az (e) elektródok egyik végükkel a (b) tartályban lévő indifferens folyadékba, másik végükkel pedig (o)elektrolitekbe vannak mártva. 3. Az 1. igényben jellemzett berendezés egy kiviteli alakja, melynél az (a) vezetők ós az (e) elektródok között az összeköttetés az elektrolitekkel szemben indifferens, vezető (f) tuskók révén megy végbe, melyek mindkettőhöz hozzászoríttatnak és a nem-vezető (b), illetve (m) tokba vannak berendezve. 4. A 3. igényben jellemzett berendezés kiviteli alakja, melynél az (a) vezető, (f) tus-