17169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzótest előállítására
Megjeleni 1ÜÜÓ. évi február lió líá-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17169. szám. II/d. OSZTÁLY. Eljárás gázizzótest előállítására. DAIX VIKTOR MAGÁNMÉBNÖK PÁBISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 12-ike. Jelen találmány tárgyát a közönséges földfémek oxydjainak, mint a magnéziumnak, mésznek, baryumnak, strontiumnak és más alkáli földfémek oxydjainak oly czélból való kezelése képezi, hogy ezek alkalmassá váljanak gáz vagy éghető gőzök által fehérizzásra hozva, harisnyák vagy hasonlók alakjában világítási czélokra szolgálni. Eddigelé ellenállóképes harisnyákat csakis ' kizárólag a ritka földfémek, nevezetesen pedig az yttrium, uiiorium, zirconium és lanthanum oxydjaiból sikerült előállítani, még pedig oly módon, hogy az említett földfémeknek oldatait nitrátokká vagy acetátokká alakították át. Mindazon kísérletek, melyek azon czélból ejtettek meg, hogy a közönséges földfémeket, mint a meszet, báriumot, strontiumot s hasonlókat bevezessék a harisnyák gyártásához, mindeddig teljesen eredménytelenek maradtak. Az ezen földfémek oxydjai-. ból előállított harisnyák ugyanis, bár fehérizzásra hozva, igen szép fényt szolgáltattak, azonban semmi tartóssággal nem bírtak, amennyiben alig néhány óra alatt teljesen elpusztultak. Ennek a sikertelen kísérleteknek oka abban keresendő, hogy nem találták meg azon eszközöket, melyeknek segélyével a nevezett fémek oxydjai ellenállókká tehetők. A találmánybeli eljárással azonban lehetséges tisztán a közönséges földfémekből oly harisnyákat előállítani, melyek amellett, hogy épen oly szép világosságot szolgáltatnak, mint a ritka fémek segélyével előállított harisnyák, azon előnnyel is bírnak, hogy igen szilárdak és ellenállóképesek. A találmánybeli eljárás lényegileg abban áll. hogy a nevezett földfémek oxydjaiból különböző sókat, mint sacharátot. glucatot, butyratot, amidonatot vagy más oly összetételeket állítunk elő, melyek a harisnyák kiégetése után oly széntartalmú maradékot hagynak vissza, melyek az oxydokat megvédik a gáznak vagy a légköri nedvességnek támadásától. A czukornak, glucosenak s hasonlónak oldata behatolván az illető sóba, a melegség behatása alatt legelőbb is vizétől fosztatik meg, azután fölbomlik s különböző gázokat, mint szénhydrogént, szénsavat stb. tesz szabaddá, úgy hogy az oxydokban lévő porusokban oly szenes maradványt hagy vissza, mely az említett oxydokat megvédi a légköri levegő nedvességének, valamint a gáz vagy az éghető gőzök elégetése alkalmával keletkező nedvesség támadásától. Az ezen sókkal impregnált fonalakból szőtt harisnyák kiégetése után oly váz vagy alapzat keletkezik, mely az említett közönséges földfémek, mint a
