17156. lajstromszámú szabadalom • Újítások kétfonalas varrógépeken

3 — mindaddig, míg a fölsőfonál a vetélő hátsó (ax) végéről le nem huzatik és az (nx) fe­szítőkar gyors fölfelé mozgása következté­ben a vetélő (al) csúcsa előtt lévő (b) nyí­láson át ki nem búzatik stb. Ebben az esetben a szövet eltolását egy érdes (w) lemez végzi, (3. ábra) melyet egy (x) emelő működtet. Ez az emelő akként van berendezve, hogy két irányban, neve­zetesen vízszintes és függélyes síkban leng­hessen. Az emelő működtetésére az (r) ket­tős bütyök szolgál, mely az alsó (k) tenge­lyen van megerősítve, az öltés hosszát egy kúpos végű (y) csavar segélyével szabályoz­zuk, mely a szövet eltoló lemez kilengését határolja (z) (4., 5. és 10. ábra) egy csukló­san megerősített lemez mely a gyűrüsveté­lőt munka közben a kellő helyzetben tartja és lehetővé teszi, hogy a vetélőt szükség esetén egy új alsófonál cséve elhelyezése czéljából kiemeljük. A szóban lévő gépnél a különböző moz­gások között lévő időbeli kapcsolat, az (i) tűrúd hátsó oldalán lévő (ix) keresztleme­zen alkalmazott horony és az (n) bütyök alakja akként van megszabva, hogy ha az (i) tűrúd a legmagasabb helyzetben van, a fölső fonálban képezett húrok a gyűrűs­vetélő hátsó végétől 10—15 mm. távolság­ban legyen. A tű. mielőtt a húrok a vetélő tompa végéről lehuzatott, lefelé mozog és a tű csúcsa a munkaasztal kerül egy magas­ságba, mikor a gyűrűsvetélő tompa vége a fölsőfonálban képződött húrokon átment. Ha ez megtörtént, az (nx) fonálfeszítő a fona­lat fölfelé húzza és meggátolja, hogy a fo­nál lazán függjön le. Ha a tű a legmélyebb helyzetét elérte, ismét lassan fölfelé kezd mozogni, minek következtében a fölsőfonálban húrok kép­ződik. A tű ekkor egy pillanatig, míg a gyűrűsvetélő (al) csúcsa a fölsőfonálban lévő hurkon áthalad, nyugalomban marad, azután egy kissé lefelé és azután ismét fölfelé mozog, mikor a gyűrűsvetélő körül­belül félig áthaladt a fölsőfonál! an kelet­kezett hurkon, hogy így a fölső végállá­sába jusson. Ha a tű a szövetből kihúzatott, a szövet 1 eltolódik. Világos hogy a tengely minden fordulatánál egy öltés képeztetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1 Újítás kétfonalas varrógépeken, az által jellemezve, hogy az alsófonál-cséve el­helyezésére szolgáló (a) gyűrűsvetélő — melyet egy vízszintes vagy függélyes tengelyre ékelt folytonosan forgó moz­gató mozgat — az egyik (al) végén ki van hegyezve, másik (ax) végén le van tompítva és a két vége között egy (b) közzel van ellátva, melyen a fölsőfonál­ban keletkezett húrok áthaladhat. 2. Az 1. alatt védett vetélőnél egy (a*) al­sófonál-cséve, melynél a fonál egymásban fekvő kúpos rétegekben van fölcsévézve, úgy hogy a cséve elől kúpos csúccsal, hátul kúpos mélyedéssel birjon, mely egyenes orsón csévézett csévét, azután körív szerint meghajlítva helyezzük el a gyűrűsvetélőben és a fonalat a cséve hátsó végéről húzzuk le oly módon, hogy azt a cséve középső üregén át a cséve csúcsához vezetjük. 3. Az 1. alatt védett vetélőnek változó se­bességgel való forgatására szolgáló be­rendezés, az által jellemezve, hogy a mozgatótengelye az egyenletesen forgó exczentrikusan fekvő hajtótengellyel két egymással párhuzamos és a tengelyére merőleges (p pl) korong és egy rövid, a két koronggal csuklósan kapcsolt (px) rúd segélyével van összekötve. 4. Az 1. alatt jelzett gépnél az (i) tűrúd hátsó fölületén egy (ix) horonyexczenter, melybe az (m) hajtótengely egy (mx) forgattyú csapja fogódzik, hogy a tűrúd a kellő időközben mozogjon föl- és lefelő és maradjon nyugalomban. 5. Az 1. alatt jelzett gépnél a fölső (h) ten­gelyen egy (n) bütyök alkalmazása, mely az (nx) fonálfeszítőre hat, hogy a fölsőfonálban keletkező húrok lefelé mo­zoghasson és fölfelé húzattassék, annak megfelelően, hogy a gyűrűsvetélő a hur­kon átmegy-e vagy abból kilép-e. 6. Az 1. alatt jelzett gépnél egy érdes (w)

Next

/
Thumbnails
Contents