17150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz- és gőzkeverékek szétbontására

része pedig mint légmentesítő működik. A meggazdagított folyadékot, illetőleg a meggazdagított gázt ekkor a középső részből vezetjük el. Az eljárás alkalmazható, midőn az abszorbáló és légraentesítő közt nyomás- vagy hőfokkülönbség van. 1. nyomás alkalmazása. Az alkotó-részeire bontandó gázkeverék (f) nél lép az (e) Jégmentesítőbe, innen a (h) vezetéken keresztül a (e) kompresszorhoz megy, mely a keveréket nagy nyomásra hozza és (b) vezetéken át a (k) hűtő és (g) abszorbáló felé hajtja. A (g) abszorbálóban találkozik a keverék ellenáramban az oldó-folyadékkal, mely (l)-en keresztül hatol be és átadja könnyebben oldható alkatrészeit. Az ezektől megszabadított még nyomás alatt lévő gázok (i)-n keresztül távoznak el és a szokásos módon fölhasználtatnak. A fölhasznált oldó-folyadék az összes készülékeken keresztüláramlik körforgásban. A (q) szivattyú nyomja az abszorpczióra szükséges folyadékot fölülről (l)-en keresztül a (g) abszorbálóba, mely ép úgy, mint az (e) légmentesítő, vagy koksszal vagy más porosus anyaggal, csövecskékkel, szitalemezekkel vagy a folyadékot kerületek mentén lefolyató korongokkal van fölszerelve, azonban más, az abszorpczióra ez ideig alkalmazott alakkal és berendezéssel is bírhat. A gázzal telített folyadék (m)-en keresztül a (p) szivattyúba és (n)-en keresztül az (a) leadó tartányba jut, melyben a nyomás megszüntetése folytán az abszorbált gáz legnagyobb részétől megszabadíttatik. A folyadékot most azon többé-kevésbé jelentékeny gázmennyiségtől kell megszabadítani, mely ínég alacsony nyomásnál is föloldva marad. A folyadék ez okból a leadó tartányból (o)-n keresztül az (e) légmentesítőbe folyik, hol az (f)-en keresztül jövő nyersgázzal ellenáramban találkozik és eszerint a nyersgáz csekély parcziális nyomásának megfelelően könnyebben oldható gázától megszabadul és ez ezzel maga a nyersgáz gazdagíttatik. Ha gőzök előállítását akarjuk eszközölni, melyek közönséges hőmérsékletnél folyékonyak, következőleg az eredeti gázkeverékben csak a tensiónál fogva vannak jelen, akkor olyan oldófolyadékok jönnek tekintetbe, melyekkel az előállítandó folyadék elegyíthető. Ezen esetben gáz nem adatik át, sőt inkább az abszorbált gőz légmentesítőben még fölbontatlan gáz által egészen vagy részben kitüzetik és az utóbbi ez által gazdagíttatik. Ennek az a következménye, hogy több gáz abszorbáltatik, mi által az eredeti gáz tartalma növeltetik. Ezen folyamat vagy addig tart, míg az abszorbálóból lefolyó folyadék annyi előállítandó folyadékot tartalmaz. hogy a chémiai úton történő továbbfeldolgozásra érdemes, vagy míg a kompresszió alkalmával a tensióuak ez által történő viszonylagos csökkentése folytán az előállítandó folyadék a (k) hűtőben kiválik. 2. .-1 melegség alkalmazása. Egészen ugyanazon hatás, mely abszorbczió által nyomás és a nyomásnak ezután következő megszüntetése folytán a leadó tartányban és légmentesítőben előidéztetik, elélhető állandó, illetőleg atm. nyomásnál is egyrészt az abszorbáló, másrészt a leadó tartány és légmentesítő között létesített hőfokkülönbség által, hol természetesen az ab szorbáló hidegen, a légmentesítőt és leadótartányt melegen tartjuk. Míg nyomáskülönbség alkalmazása esetén a fölhasznált energiát a a nyomás alatt lévő, nem abszorbált gáznak munkavégzésre történő fölhasználása által kaptuk vissza, addig ^ hőfokkülönbség alkalmazása esetén az energiát a folyadék számára való hőközlőkészűlék által nyerjük vissza. Egy külön alkalmazási alak válik lehetségessé, a többé-kevésbé forró munkagázak, mint a kokszoló- és faszéndesztillálási gázok, kénessavas, — sósavas — és hasonló gázok földolgozására. Ezek forrón vezettetnek a légmentesítőbe, hol az oldó-folyadékot fölhevítés által és a csekély parcziális nyomás folytán légmentesítik, maguk a gázok pedig lehűlnek és gazdagodnak.