17135. lajstromszámú szabadalom • Elektromos üzemű berendezés póstai küldemények gyors továbbítására

— 4 -szűk a (3) helyzetbe, hogy a jobboldalt lévő vonal áramköre zárva legyen. A (28) ampére-mérő jelzi, hogy a jobboldali áramkör nincs-e valahol megszakítva. A (19) jelzést ezután bebocsátjuk, minek következtében a baloldalt lévő vonal (-(- 1) drótja megszakíttatik és a jobboldalt levő vonal (-(- 1) drótja a földdel kapcsolt (32) dróttal kontaktusba jut, tehát a jobboldalt lévő állomásoknak a kocsi elindulását jelzi. A kocsi elindításánál a (17) kommutátort a (2) helyzetbe visszük, ezért az áram a (16) drótba jut és a kocsi gyors mozgásnak indul. Megjegyezzük, hogy ha a fogantyút jobb felé mozgatjuk, a (17) kommutátor azt is jelzi, hogy a (20) csengettyű jobb vagy balfelé jelez-e. A 14. ábrán egy közbeeső állomás látható. Ez az állomás mindössze csak néhány (ma

) területet igényel. A vezetődrótok az állomás környezetében szigetelőanyaggal vannak burkolva, a (29) váltó pedig (1. a 15.,.16. és 17. ábrát), melyen a kocsi megáll, eme drótokkal kapcsolva nincs, tehát a kezelő személyzetet sem fenyegeti veszély. A 15., 16. és 17. ábrán eme váltó szerkezete látható, mely lényegében az ismeretes toló padokéval egyezik meg. (31, 32) a megfogó rúgókat jelzi, melyek csak a nyíl irányában térhetnek ki. (30) egy asztal, melyen a kommutátor van elhelyezve és mely a postaküldemények kezelésére szolgál. A homlokfalon (14. ábra) a (20 és 27) csengettyű, valamint egy óra van elhelyezve. A végállomás berendezése a 18. ábrán látható sémából és a közbeeső állomás leírásából világosan felismerhető. Ez az állomás az előbb leírttól csak annyiban tér el, hogy az állomáson a (33) telep, továbbá a két (34 és 35) biztonsági-készülék van alkalmazva, melyek meggátolják, hogy az áram intenzitása, két ampére-nél nagyobbá legyen. Az utóbbi készülék a 19. ábrán látható. Eme készüléknél a (36) rúgó feszültsége oly módon van szabályozva, hogy ha a (37) elektromágnesen átmenő áram két ampére-nél nagyobbá lesz, a (39) emelőt alátámasztó (38) fegyverzet meghúzassék és a (39) emelő leessék, minek következtében a főáramkör megszakad és egy telep által táplált (40) mellékáramkör záródik, mely áramkörben egy (41) csengettyű van beiktatva. Ennek következtében sem a vonalnak, sem a kocsinak különböző áramkörei sem sérülhetnek meg. A 18. ábrán látható kapcsolási sémánál a voltaméter és az elektromos berendezéseknél általában használatos mellékkészűlékek ábrázolva nincsenek. A külső áramkör megszakadását (mikor a -]- 1 és — 1 drótok egymással kontaktusba jutnak) a (34 és 35) készülékek vagy a (20 és 43) jelzőberendezések jelzik, mint az a 8. ábrán világosan látható. A 20. ábrán egy végállomás alaprajza látható, (44) a fővonal, (45 46) a kezelési vágányok, (47) a kocsijavítóműhely, (49) az akkumulátor-helyiség. A kocsi szerkezeténél főleg a könnyűségre, kellő hajtóerőre és az automatikus szabályozásra kell gondot fordítani. A kocsi három főrészből áll, ezek: 1. a kerékváz és a kormánymű, 2. a mótor, 3. a levelek elhelyezésére szolgáló szekrény. A kocsi — kivéve a tengelyeket, csapokat, csapágybéléseket és a mótor egyes részeit — legczélszerűbben alumíniumból készül, szerkezete az 1., 2., 3., 21., 22. és 23. ábrából világosan kitűnik. (50) a hajtókerekeket, (51 és 52) a transzmissziókerekeket, (53 54) a tengelyeket, (55 és 56) a csapágyakat, (57) a mótor fegyverzetét, (58) a gerjesztőmágneseket, (59) a kefetartókat, (60 és ől) a mótor csapjait, (62) az olajtartókat, (63) szíjfeszítőt, (64) a mellső rúgót, (65) a vezetőgyűrű, (66) a kormánykészülék oldalvízgőz, (67) a kontaktus készülék rúdja, (68) a levélszekrény, (69) az oldalt lévő vezetőcsigák, (70) a vezető villa, (71) a szárnyak, (72) a hátsó vezetőcsigák. A kerékváz mellső része képezi a kormányt, melynek czélja a készülék oldalirányú és függélyes lengéseinek meggátlása, továbbá a kocsi vezetése, ha a kocsi az oszlopok mellett vagy görbületekben mozog. A kormánymű (73) főrészén (21 és 22. ábra) egy (74) ebonitdarab van alkalmazva, melyen a végeikkel a (75) darab segélyével