17125. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasútrendszer

- 2 -szintjében fekhetik. Természetes továbbá, hogy folytonos vezeték helyett szakaszos vezetékeket alkalmazhatunk, melyeknek ösz­szeköttetése tetszőleges kontaktusrendszer (Claut-, Diatto-, Westinghouse-féle stb.) segélyével létesíthető. Az (r) fővezeték szakaszai közé elszige­telt (1) darabokat iktathatunk be, hogy ez­által elkerüljük két szomszédos szakasznak az (F) szán által való összeköttetésbe hoza­talát. Amennyiben a (t) gerjesztő vezeték is szakaszokat képez, ezen (i) szakaszok vége elé egy csoport (M, M' M") ellenállást ik­tathatunk be, hogy elkerüljük a gerjesztő áramnak hirtelen megszakításából származ­ható hátrányokat. Ha a vezetékek oda- és visszamenő jármüveket egyaránt szolgálnak, akkor minden szakasz vége és eleje van alkalmas ellenállásokkal ellátva, amint ez a rajzon (i")-nél (N N') és (M M') betűkkel jelölve van. A vonalnak villamos szakaszokra való oly fölosztása, mely a jelen találmány tár­gyát képező rendszert jellemzi, összevághat a bloekrendszer alkalmazásának eredményét képező pályafölosztással. Minden alállomás­nak fölügyelete ekkor a bloekrendszer illető állomásának vezetőjére bízható és ezáltai nyújtott biztonság még jelentékenyen fokoz­ható, amennyiben a blockfölügyelőnek mód­jában áll a főáramot vagy gerjesztő ára­mot csökkenteni, ezáltal pedig valamely vonat tápláló áramát is azon minimumra leszállítani, melynél annak tovahaladása le­hetetlen. Amennyiben az egyik szakasznak baja esnék, nem kell egyebet tennünk, mint két szomszédos szakaszt megfelelő módon össze­kötnünk, hogy a forgalom fönnakadás nél­kül folytatható legyen. A tápvezeték természetszerűen csak ak­kor vezet áramot, midőn éppen egy jármű vagy vonat rajta elhalad. Minden más idő­ben ezen vezeték árammentes és lehetővé teszi a kezelést és javítást. Ha továbbá valamely szakaszon egy vo­natot baleset ér, az mégis egy segédgép által elérhető; ezen czélra nem kell egye­bet tennünk, mint megszakítanuk az első (L) lokomotív főáramkörét, ami pl. azáltal történhetik, hogy a menetirány változtatá­sára szolgáló (R) kommutátort a nullpontra állítjuk, egyszersmind az áramköröket oly kapcsolatba hozhatjuk egymással, hogy mi­dőn az (R) kommutátor neutrális pontján van, az áramkörbe egy a mozdonyon elren­dezett (k) csengőmű vagy egyéb riasztó szerkezet kapcsoltatik be, úgy hogy mihelyt egy második vagy segédmozdony fut rá az illető szakaszra, a fönnakadt mozdony vezetője a segély érkezéséről értesül. Az előzőkben föl volt tételezve, hogy a minden alállomáson elrendezett (T) motor váltakozó árammal hajtatik. Több, mint természetes azonban, hogy a találmány lényege semmi öszzefüggésben nincsen azzal, hogy milyen erő hajtja a (D) generátort és a (G) gerjesztőt. Ezen gépek tehát nemcsak bármily árammal táplált elek­tromos mótor, hanem akár gőzgép, turbina, stb. által hajtható. A (D) generátort és a (G) gerjesztőt külön motorok is hajthatják. Végül az előzőkben egyenáramúnak föltéte­lezett (D) generátor egy- vagy többfázisú váltakozó áramú generátor is lehet, amikor is csak az szükséges, hogy a lokomotivnak (M) motorai megfelelően legyenek szer­kesztve és hogy az (r) tápvonal megfelelő számú elszigetelt vezetéket tartalmazzon. SZABADALMI IGÉNYEK : 1. Elektromos vasútrendszer, azáltal jel­lemezve, hogy a jármű vagy vonat mo­torait tápláló áramot oly, valamely fix állomáson elhelyezett (D) generátor szol­gáltatja, mely generátort egy külön (G) gép gerjeszti, a hol is a gerjesztés a járműről vagy a vonat mozdonyáról egy (t) segédvezeték segélyével szabályoz­ható. 2. Az 1. alatt igényelt rendszernek egy fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fix állomásokon vagy alállo­másokon elrendezett (D) dynamónak ára­mát a motorokba vezető (r) vezeték oly szakaszokra van osztva, melyek mind­egyike egy-egy alállomásnak felel meg.

Next

/
Thumbnails
Contents