17105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízáthatlan és hőelszigetelő alakos daraboknak tetszés szerinti nagyságban, parafa vagy növénybélből való előállítására

Megjelent 1900. évi február lió 5-én. MAGY. KIK SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17105. szára. IV/li/l. OSZTÁLY. Eljárás vizáthatlan és hőelszigetelő alakos daraboknak tetszés szerinti nagyság ban, parafa vagy növénybélből való előállítására. KLEINER JENŐ ÉS BOKMAYER WALTER GYÁRIG AZGATÓK MÖDLINGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát képező eljárás segélyével parafából vagy növénybélből tetszés szerinti nagyságú és nem csak hoelszigetelő, hanem egyúttal vizáthatlan anyagok (alakos darabok) állíthatók elő. A gyakorlat kimutatta, miszerint 0 fokon aluli hőmérséklettel bíró tárgyak elszigetelésére szolgáló anyagoknak teljesen vízáthatlanoknak kell lenniök, mert a levegő alkalomadtán behatol ezen anyagokba, ott a harmadfokig lehűlvén víz csapódik le, s az, anyagot — ha az nem vizáthatlan — elrontja. Ezen hátrány megszüntetése czéljából a parafatest fölületét vizáthatlan anyaggal pl. szurokkal vonták be. Miután ez megbizliatlannak bizonyult, az anyagot aprított parafából úgy állították elő, hogy annak fölületét forró kátránnyal, aszfalttal, fagyantával stb. vonták be és kisebb-nagyobb nyomás alatt alakították, miközben a szurokburkolat egyúttal a sajtolt darab kötőanyagát is képezte. Ezen alakos darabok vízáthatlanok ugyan, de az a hátrányuk, hogy ha nagyobb nyomás mellett állíttattak elő, melegen deformálódnak. Ezen alakváltozás meleg időjárás esetén vagy az anyagoknak tropikus éghajlatú vidékekre való szállítása alkalmával áll be, vagy akkor, ha a burkolt tárgyak a napsugarak közvetlen hatásának tétetnek ki, vagy ha belső tisztítás czéljából gőzzel kifuvatnak és általában akkor, midőn az anyagok magasabb hőfokot érnek el. Hogy tehát olyan anyagot kapjunk, mely vízáthatlansága mellett magasabb hőmérsékletnél sem deformálódik, egy hoelszigetelő anyagból készült vázat, szurok, gyanta s egyéb hasonló anyagokkal kezelve kell vízáthatlanná tenni. Legczélszerűbb, ha fölaprított parafából tetszés szerinti kötőszer, pl csiriz, dextrin, enyv, papirosanyag, agyag, gipsz, mész vagy ezek keverekének fölhasználásával alakos darabokat állítunk elő, s azokat ismert módon szárítjuk meg. Ezen alakos darabokat ezután szurok, aszfalt, gyanta, viasz, stearin, paraffin, kátrány vagy más hasonló anyagokkal, vagy ezeknek keverékével addig itatjuk, míg valamennyi részecskét egy gyantaréteg nem borítja, s a kötőszer is telítve, vagy legalább burkolva van gyantaréteggel. Nagyon előnyös az alakos darabokból előzőleg a levegőt kiszorítani, s az impregnáló anyagot csak azután beléje sajtolni. Czélszeríi ilyen alakos darabokat oly forró I