17074. lajstromszámú szabadalom • Elektromos óra
Qj. ábra), mely egyrészt a (18) kerékbe fogódzó (21) kilincset, másrészt az órát működtető (22) súlyt hordja. Ha a (23) súly a 3. és 4. ábrákban föltüntetett állásba van emelve, akkor az ezen állásból saját súlyánál fogva fog lefelé mozogni és ekközben a (21) kilincs segélyével a (18) kereket mozgatva, az órát működtetni; ha azonban a súly a 3a. és 4a. áb rákban föltüntetett állásba sülyedt, akkor a (19) hüvelynek (28) bütyke (4a. ábra) a fegyverzeten elrendezett, rúgós (27) kontaktust a (25) kontaktusra nyomja és azáltal a (26) battéria (c) áramkörét a (15) elektromágnesen keresztül zárja. Ezáltal a (15) mágnes gerjesztetik és (16) fegyverzetét vonzza, melynek (24) kampója (3a ábra) a (19) hüvelynek (23) bütykét magával rántja és így a (20) emeltyűt a (22) súllyal együtt megemeli, a mikor is a (21) kilincs a (18) kerék fogai fijlött tovacsúszik. A 3b. és 4b. ábrák a részeknek azutáni állását láttatják. A fegyverzetnek a mágnes által való vonzatása következtében az elektromágnes áramköre azonnal megszakíttatik, a mikor is a (17) rúgó a fegyverzetet a mágnes sarkaival újból elemeli, a mikor is a részek a 3. és 4. ábrákban föltüntetett állásba kerülnek. A (20) battéria előnyösen száraz elemekből van összeállítva; a (25) kontaktusrész merev, a (27) kontaktusrész pedig ruganyos kar. melyek kontaktust létesítő részeiken ezélszerűen platinából vannak készítve. A kontaktuspontokon föllépő szikraképződés megakadályozására ismeretes berendezéseket alkalmazhatunk és magától értetődik, hogy a leírt részek szerkezetét és elrendezését tetszőlegesen módosíthatjuk an nélkül, hogy ezáltal a jelen találmány lényegét módosítanék. Az órának imént leírt hajtó szerkezete abban tér el az eddig elektromos óráknál alkalmazott szerkezetektől, hogy a súly megemelésére szolgáló szerkezet, mely a fegyverzet vonzatása által hozatik működésbe, a ruganyos kontaktusokkal nem egy darabban készül. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kontaktusszerkezet a (18) hüvelynek külön toldata által működtettetik és hogy mihelyt a fegyverzet vonzatott és ezáltal a súlyt megemelte, a rúgókontaktusok elválasztatnak egymástól és ezáltal az áramkört megszakítják. Az ütő művet megszólaltató szerkezet a következő: A (29) csengőt (1. ábra) a (30) kalapács szólaltatja meg, mely a (31) tengelyre (6. ábra) van erősítve, melyen ezenkívül a valamely battéria áramköre által gerjesztett (15x) elektromágnes befolyása alatt álló lengő (16x) fegyverzet is van fölékelve. Rendes körülmények között ezen fegyverzet és a kalapács a 6. és 6a ábrákban föltüntetett állást foglalják el; ha ellenben a mágnes gerjesztetik, minek következtében a fegyverzet ellendűl (6b. ábra), akkor a kalapács a csengőt megszólaltatja. A kalapács szára mozgás közben a (47) peczekhez ütődik. úgy hogy a szár elhajlik és a csengőt megüti. Az óramű középvonalában a (12) tengelyen a szokásos (32) csiga van elrendezve, mely az óra ütések számát határozza meg; a (33) fogazott ív, mely az ide-odaforgó (33x) tengely segélyével az óra vázában van fölfüggesztve, (34) peczekével a csigába fogódzó karral, valamint a (35) súllyal van ellátva, mely a fogazott ívet visszamozgatja és a peczket a csigával kapcsolásba hozza. A két (36) és (37) rúgókontaktus a (15x) mágnes tekercselésének és a (26x) áramforrásnak áramkörét zárja. A (36) kontaktus alkalmas (36a) kontaktuspeczekkel bir, mely a (36) kontaktusra gyakorolt gyönge nyomás által a (37) kontaktusrésszel az áramot zárja. Az (1) inga (5) villás karján az (lx) tömb van elrendezve (6a. ábra), mely a (36) kontaktusrészt az ingával való lengése közben majdnem eléri, míg a (38) emeltyűnek egyik kai'ján a (39) rész van -fölfüggesztve. Ha ezen rész akként mozgattatik el, hogy az az (lx) tömb ós a (36) kontaktusrész közé kerül, akkor kontaktus létesül és a csöngő az igának minden egyes kilengésénél megszólal mindaddig, mig a közbenső rész el nem mozgattatik. A (38) emeltyűnek másik
