17040. lajstromszámú szabadalom • Hengerjárat

- 2 -Az (I) és (I') korongok közti kötélrész a (J) korong köré van fektetve, mely egy dugattyúrúd és egy a (K) hengerben járó dugattyú által hordatik. Ezen henger alsó végétől az (a) cső a pl. nyomás alatt álló levegővel vagy gőzzel táplált vezetékhez vezet; ezen cső a (b) fojtó szeleppel a (c) nyomásmérővel és a (d) biztonsági szeleppel van fölszerelve. A szokásos hengerjáratoknál közöttük a nyomást a csapágyperselyekre ható erők által idézzük elő, miáltal rendkívül erős súrlódás létesíttetik. A jelen találmány szerint a hengereknek összes súlya az alsó (B) hengernek rögzített csapágyai által hordatik, a miért is a hengereket lehetőleg csekély súlylyal foganatosítjuk. A (K) hengerben uralkodó nyomás a kötelet megfeszíti és ezáltal oly nyomást létesít, mely a csigasorok ismeretes törvénye szerint sokszorosíttatik. Ha föltesszük, hogy a kötél a hengerjáratnak mindegyik végén 10 körülforgást végez és a dugattyúkra 3000 kgnyi nyomás hat, akkor a hengerekre ható teher 60.000 kg. A (K) hengerben uralkodó nyomás szabályozása által a hengerek közötti nj^omást ezeknek mozgása közben is beállíthatjuk. Megjegyzendő, hogy csak gyenge üzemerő szükségeltetik, mivel a nyomás a (B) henger csapágyait kivéve, nem a csapágytömbökre vitetik át; ez világosan belátható, ha elgondoljuk, hogy a hengerek a levegőben, csupán a kötelek által hordatnak. Különálló kötélkorongok alkalmaztatása folytán a hengereket összetartó kötelek a hengerek elrendezéséhez és az anyaghoz képest megrövidülhetnek vagy meghosszabbodhatnak. Az alsó (B) henger közvetlenül az (L) tengely által hajtatik, míg a többi hengerek az összeérő fölületek súrlódása folytán hajtatnak. A nyomás létesítésére ruganyos, nyomás alatt álló közeg előnyösebb a súlyoknál, bár ilyeneket is alkalmazhatunk, ha a hengereknek hirtelen oldalas mozgása be nem következik. Ámbár előnyösebb egy egyetlen végnélküli kötelet alkalmazni, a mennyiben így a hengerjárat két oldalán érvényesülő nyomások önműködőlég kiegyenlíttetnek, lehet a hengerjáratnak mindegyik oldalán egy-egy külön kötelet és hengert elrendezni. Három henger helyett ennél több, páratlan számú hengert is alkalmazhatunk, a hol is mindig a fölső és alsó henger van a kötél által egymással összekötve. Ha páros számú hengert alkalmazunk, akkor a kötelet vagy köteleket a hengerjáratnak mindegyik oldalán keresztezzük, úgy hogy a fölső és alsó henger egymással ellenkező irányban forgattatik. Az (F) korongok a tengelyeken (e) hüvelyek (3. ábra) és foszforbronzból készült szelenczék által tartatnak meg. A korongokat a (g) lyuk vagy csatorna segélyével kenhetjük, mely (a 3. ábrában vonalkázottan föltüntetett) sugaras csatornákkal van ellátva. Az (E) csapágytömböket kicserélhető (h) szelenczékkel látjuk el, melyek az (i) lyukon át (6. ábra) kenetnek. Mindegyik csapágytömbnek belső vége (h') csepegtető csővel (5. ábra) ellátott (M) olajtartályt hord. Mindegyik tengely egy-egy fésűs csapágygyal (3. és 4. ábrák) van ellátva, mely lényegében az illető tengelyen elrendezett két (j) horony által képeztetik, melyekbe a két félből képezett (k) aczélgyűrűk nyúlnak be ; ezen gyűrűk ugyancsak részekre osztott hüvely által vétetnek körül, melynek (N N') részei az (1) csapszögek által összefogatnak és (m) csapszögek által az (E) csapágytömbhöz vannak erősítve. Mindegyik henger egy-egy öntött vasból készült (0) magból áll, mely a tengelyre rá van ékelve és a (P) zúzóköpenyt hordja, mely az (n) ék által szilárdan van a maggal összekötve. A köpeny oldalmozgások ellenében az (o) csapszögek által biztosíttatik, melyek az (0) magon alkalmazott csatornákban fekszenek és fejeikkel, valamint csavaranyáikkal a magnak és köpenynek szomszédos szélei fölé (8. ábra) nyúlnak. A (P) köpeny a (p) fokkal van ellátva, mely a hengernek megfelelő fokához hozzáfekszik. Hogy a (B) hengereknek csekély oldalas mozgása lehetséges legyen, a (Q Q') biztonsági kapcsolást alkalmazzuk, melynek részei