17031. lajstromszámú szabadalom • Főzőkészülék
~ á -szívják, úgy, hogy a víz a (15) fúvószájakig | föl njem emelkedhetik és ezeket el nem zárhatja. A (8) elpárologtatócsőre lehetőleg szorosan illő, majdnem egészen a (15) fúvóig érő (21) csőalakú (21) süveg van fölhúzva, mely a vele mereven kapcsolt (22) karélyok segélyével a belső (3) kanóczcsőre viszonyítva konczentrikusan van elhelyezve és egyrészt arra szolgál, hogy a (23) lángterelő korongot, mely az ismert módon tetszőlegesen lehet alakítva, viselje, másrészt pedig arra (és ez a fő dolog), hogy a láng által kisugárzott hőt lehetőleg mélyre levezesse, úgy, hogy a gőz a (8) csőben lehetőleg magas hőmérsékleten tartassék, illetőleg, hogy a (16) kanóczokban fölemelkedő víz erősen előmelegíttessék. Ha a kanóczot meg akarjuk tisztítani, a (21) süveget és (23) lángterelő korongot, a (8) csőről egyszerűen lehúzzuk. A csatolt rajz 2. ábráján a készülék egy másik kiviteli módozata látható, melynél a csőalakú (21) süveg t és a (22) czentráló karélyok elhagyattak, ennél a kiviteli módozatnál a lángterelő korong egyrészt a (25) cső közvetítésével a hőt viszi át (8) párologtatócsőre, másrészt pedig az ismert módon a fölső részén áttört (24) csővel van kapcsolva, mely a belső (3) kanóczcsőbe tolatik be és egyidejűleg a (8) cső czentrálására is szolgál. A leírt főzőkészülék működési módja a következő: A (2) lángzókanóczot a (3) és (4) kanóczvezető csövek közül kicsavarjuk, a benne lévő tüzelőanyagot meggyujtjuk és kis lánggal égetjük. Ekkor az összes, a lángzó fölött lévő fémrészek erősen fölmelegszenek, úgy hogy rövid idő multán a (13) elpárologtató térben szabadon fekvő és vízzel telített (16) kanóczokból gőzök szállanak el. Ezeká (11) korong finom (18) furatain mennek át és a (12) túlhevítőtérbe jutnak, hol a meleg fémfalakon túlhevülnek. Innen a gőzök a (19) csövön a (14) gőzgyűjtőtérbe és innen a (15) fúvókákon a belső (3) légvezetőcsőbe áramlanak. Minthogy a gőz erős nyomás alatt áramlik ki, a gőzsugarak injektor hatást gyakorolnak, a (3) csőben lévő levegőt nagy erővel magukkal ragadják, mi arról ismerhető föl, hogy az előbb fehér láng színtelenné válik. Most a kanóczot annyira fölcsavarjuk, hogy a kanócz fölső éle a (23) lángterelő korongtól a kellő távolságban legyen és a levegő és petróleum feőzök a kellő arányban keverődjenek, mikor a láng — és ez hangsúlyozandó — csak a lángzó kanócz külső fölületén színtelenül ég tovább. Ez a láng íazután, minthogy a víz a kisugárzó hő hatása következtében folytonosan elpárolog, nyugodtan, a nélkül hogy nyugtalanná válna vagy visszacsapna, tovább ég, azonkívül pedig a kanócz megfelelő beállításával tetszőlegesen szabályozható, ami főzőkészülékeknél igen fontos. Magától érthető, hogy nem közvetlenül a vízgőz idézi elő a színtelen láng képződését, hanem csak a kanócz fölső végén képződő petróleum gőzökhöz bőségesen bevezetett levegő, illetve a^ ebben lévő oxygén, míg a vízgőz, mely a petroleumgőz és levegő keverékébe ugyancsak behatol, változatlanul távozik. Mint a'zt már a leírás bevezető részében is említettük, ennél a főzőkészüléknél daczára annak, hogy a lángzó kanócz torkolatánál szabadon fekszik, sem a szokásos, a légáramot előidéző "kürtő, sem a vízgőz létesítésére egy külön segédláng nem szükséges, a vízgőz a lángba alulról a szintelen láng létesítése czéljából annyi oxygént vezet be, hogy a gőz, mint azt esetleg föltehetnők, a lángra káros hatást nem gyakorolhat. Ennél a főzőkészüléknél a Bunsen-láng egy a kürtőt helyettesítő és a légáram fölszállását előidéző automatikus elgázosítóval van kombinálva. Magától érthető, hogy eme főzőkészülék nem csak kanóczos körégetővel, hanem bármely más nyitott kanócczal bíró lángzószerkezettel is fölszerelhető és a folyadéktartályok egymással másként is kombinálhatók; világos továbbá, hogy víz helyett víz és borszesz keverékét, vagy tiszta borszeszt vagy valamely könnyű szénhydrogént is lehet elpárologtatni.
