17026. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon

3 -érintkezik, ebben a helyzetben a kengyel függélyes irányban el nem mozdulhat, tehát a kengyel középállásban tartatik és így a vele kapcsolt részek is a középállásukban tartatnak. Hogy a kengyelt oldalirányban eltolhassuk és így a (B4) fogaskereket az egyik fogasrúdból kikapcsolva, a másikba kapcsolhassuk, annak megfelelően, hogy mily irányú mozgást akarunk létesíteni, a (BO) kéziemelőt alkalmaztuk, melyet a kengyellel az ezt mozgató (b6) hajtórúd kapcsolja. A kengyel függélyes irányú elmozdulása annak következtében válik lehetővé, hogy kengyelen egy (b5) hasítékot alkalmaztunk. A (b4) hasitéknak, melybe a (B2) agy fogódzik, alakítása következtében egyrészt a kengyel oldalirányú elmozdulása, tehát a (B6) emelő mozgása is lehetetlen, ha a kengyel nincs a függélyes irányban számított középállásában, ha tehát a vele kapcsolt részek nincsenek a középállásukba, vagy más szóval, ha kengyel által működtetett kötés nincs kikapcsolva, másrészt pedig a kötés biztosan a kikapcsolt állásban tartatik. A találmány segélyével elérjük tehát azt, hogy a sebességváltoztató kerékáttevést csak akkor lehessen eltolni, ha a kötés ki van kapcsolva, mint ez a következőkből ki fog tűnni. A (B5) kengyel és a súrlódó kötés kapcsolása sokféle módon történketik. Mint az a rajzon látható (1. az 1., 2. és 6. ábrát), a kengyel a (B7) szögemelő egyik karjával van kapcsolva, az emelő másik karja egy (b7) hajtórúd segélyével a (B8) szánnal van kapcsolva, mely utóbbinak kettős (b8) vezetőhasítéka van. Ha a kocsit oly módon szerkesztjük, hogy azt visszafelé is lehessen járatni, két kötést kell alkalmazni, melyek ellenkező irányban való elmozdulásuknál kapcsolódnak be és melyek külön-külön (B9) rudak segélyével tolatnak el. A rajz szerint a két (BÍO) kötés szerkezete egyenlő, a kötések ugyanazon tengely két végére vannak szerelve és szerkezetük a közönségesen használt szerkezet lévén, annak leírása fölösleges. A (B5) kengyel középállásánál egyik kötés sincs bekapcsolva, ha ellenben | a kengyel föl- vagy lefelé elmozdul, az egyik vagy másik kötés bekapesoltatik és a jármű ennek megfelelően előre vagy hátrafelé mozog. Mint azt föntebb jeleztük, a sebességváltoztató kerékáttevés a kötésekkel oly módon van kapcsolva, hogy a kerékáttevést csak akkor lehessen változtatni, ha a kötés ki van kapcsolva. A sebességváltoztató áttevés és az ezt működtető berendezés igen sokféleképen lehet kiképezve. Mint az a rajzok 1., 2. és 6. ábráján látható, a (C) kéziemelő a kocsiszekrényre a (B6) kengyelemelő közvetlen közelében van alkalmazva és a (c) hajtórúd segélyével egy (Cl) fogasrúddal van kapcsolva. Ez a fogasrúd egy kettős (cl) fogaskerék segélyével egy (C2) fogasrudat működtet, mely hosszirányban tolható el, úgy hogy egy (c2) ék az egyik vagy másik (C3) fogaskerékkel fog kapcsolatba 1 jönni, melyek a (C5) tengelyre ékelt (C4) fogaskerekekbe fogódzanak. A kötés működtetésére szolgáló berendezés és a sebességváltoztató - áttevés között a kapcsolatot a (B6) és (C) emelő közvetlen közelsége által létesíttetik és megemlítendő, hogy a (B6) emelő mindig egy meghatározott középállásban van, ha a kötés ki van kapcsolva. Ennek megfelelően a két emelő egy közös, hasítékos (D) lemezen megy át, melyek között egy (Dl) kilincs vagy egy forgatható závárlemez van alkalmazva, melyet normális viszonyok között a (d) rúgó tart a (B6) lemeztől a kellő távolságban. A (B6) lemezzel szomszédos oldalán (Dl) kilincs egy (dl) kivágással van ellátva, mely akként van alkalmazva, hogy a (B6) emelőbe fogódzzék, ha ez a középállásában van, mikor a kilincset a (d) rúgó szorítja az emelőre. A kilincs másik oldalán (d2) orrokkal van ellátva, melyek a (C) emelő három állásának felelnek meg. Magától érthető, hogy mikor a (B6) emelő a középállásban van, vagyis mikor a kötés ki van kapcsolva, a (Dl) kilincs a (C) emelőt szabadon bocsátja, úgy hogy ezt tetszőlegesen be lehet állítani, míg ellenben mikor a (B9) emelő a mellső állásban van, vagyis mikor az előre