17019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázoknak, különösen légköri levegőnek csöppfolyósítására

csatoniának külső vége az (e) cső közvetítésével a (B) kompresszornak (30) sűrítő hengerével van összekötve. Az (57) csatorna, mely egész hosszában a beáramlási és kiáramlási csatornák között terül el, külső végével a (g) csövön át a tulajdonképeni refrigerálandó vagy csöppfolyósítandó fluidummal, a jelen esetben tehát a légköri levegővel közlekedik (2. ábra); szükség esetén a fluidnmot először az (E) tisztító készüléken vezetjük át. A czentrális (G) csőnek fölső (61) kamrájában a (70) szelep van elrendezve, melynek segélyével az (55 és 56) csatornák belső vége közötti közlekedést létesítő (62 és 63) nyílásokat elzárhatjuk, míg a czentrális (G) csőnek alsó (65) kamrájában a (80) szelep van elrendezve, mely a közbenső (57) csatorna (66) nyílásának zárására és nyitására szolgál. Ezen utóbbi szelepben a (81) furat van elrendezve, mely a (82) csappal elzárható (83) csőben végződik. Ezen berendezés működése már most a következő: Az (A) hevítőben (1. ábra) a munkaíluidumot, ezen esetben levegőt, kissé sűrített állapotban nagy hőmérsékletre hevítjük föl és azt ezután a (B) kompresszornak (21) tolattyúszekrényébe, innen pedig a (20) munkahengerbe áramoltatjuk, mely ez által a kompresszort működésbe hozza; a (20) munkahengerből a fáradt levegő a (b) csövön a (C) hűtő készüléken, a (D) tisztító készüléken és a (d) csövön keresztül a kon denzátornak (55) beáramlási csatornájába (3. ábra), ebből a czentrális (G) csőnek (62) nyíláson át ennek fölső (61) kamrájába és ebből a (63) nyíláson át az (56) kiáramlási csatornába áramlik, ebben expandál és végre ezen csatornából az (e) csövön keresztül a (B) kompresszornak (1. ábra) (30) sűrítő hengerébe kerül, melyből az erősen sűrített állapotban ismét az (A) hevítőbe nyomatik vissza Minthogy a légáram a kondenzátornak (55) csatornájába (3. ábra) való beáramlásánál hűtött és sűrített állapotban van, az a (G) csökön keresztül a táguló (56) csator| nába kiáramolván, expandál, mi által rendkívüli hőcsökkenés létesül. Ennek következtében az (55 ós 56) csatornák között elrendezett (37) csatorna kétoldalt a sűrített és az expandált levegőnek a válaszfalakon át érvényesülő hőkülönbözetének van alávetve. A művelet kezdetén az (57) csatorna (66). nyílása a csavaros (80) szeleppel el van zárva. Ezen csatornának másik beáramlási nyílását előnyösen nem látjuk el csappal. A levegőt ezen (57) csatornában addig tartjuk elzárva, míg annak hőmérséklete a kritikus hőmérsékletig vagy ez alá nem siilyedt; ekkor a csatoniát kinyithatjuk, a mikor is az ezen csatornában létesített hűtés és nyomáscsökkenés következtében a levegő a légköri nyomás alatt ezen (57) csatornába folytonos áram alakjában fog behatolni és ebben a csöppfolyosított levegő helyét foglalja el, melyet a (81) furaton át a (83) csövön lefolyatnak. A munkalevegőt e szerint körfolyamában egymás után fölhevítjük, hűtjük, expandáltatjuk és sűrítjük, a mikor is azt előbb a kompresszor működtetésére, aztán pedig úgy sűrített, mint expandált állapotban hűtő közeg gyanánt használjuk, oly czélból, hogy a kondenzátorba bevezetett tulajdonképeni refrigerálandó levegőt refrigerálja, illetve csöppfolyósítsa. Az által, hogy a levegőt a kompresszor hajtására használjuk, oly hűtési fokot érünk el, mely a berendezés czéljainak tökéletesen megfelel; így pl. ha a kezdeti nyomás a motorban 90 atmoszféra és a levegő a munkahengerben 70 atmoszférára, a hűtőtől a kondenzátorba való áramlásánál pedig 20 atmoszférára sülyed. akkor 40 atmoszférái nyomáscsökkenést érünk el. Az eddig leírt berendezésnél az (55 és 56) csatornákban külön munkalevegőt alkalmaztunk nyomás alatt, míg az (57) csatornában légköri nyomás alatt álló közönséges levegőt áramoltatunk be. Ismeretes dolog, hogy nyomás alatt álló levegő gyorsabban csöppfolyósíttatik, mint légköri nyomással bíró levegő, nevezetesen 39 atmoszféranyomással bíró levegő (140° C.)-nál, 1 at-