17010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyának ipari hulladékokból való előállítására

Megjelent 1900. évi január hó 24-én. MAGY. gU KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17010. szám. X/h. OSZTÁLY. Eljárás műtrágyának ipari hulladékokból való előállítására. WENCK ALBERT KERESKEDŐ MAGDEBURGBAN. Pótszabadalom a 15577. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899. évi junius hó 10-ike. Az 1899. évi márczius 4-én benyújtott és 15577. sz. a. 1. szabadalom oly műtrágyát helyez védelem alá, mely három művelet segélyével állíttatik elő, t. i.: 1. a nitrifikáló baktériumok tenyésztése segélyével, melyek azután eltarthatóvá tétetnek és különös módon preparáltatnak, 2. a rokon nitrogéntartalmú hulladékok alkalmas vegyi kezelése és 3. az 1. és 2. alatti műveletek által előállított száraz preparátumok keverése segélyével. Lehetővé vált most már, hogy a 2. alatti művelettel előállított alkálikus trágyapor és az 1. alatti művelettel előállított spórapreparátum esetleg külön is előnnyel alkalmaztassák. A jelen pótszabadalom a 2. alatti műveletet, azaz a hulladékoknak vegyszerekkel való kezelését kapcsolatban a törzsszabadalommal tartja szem előtt. A szóban forgó hulladékanyagoknak vegyi hasznosítása ugyanis akként történik, hogy a folyékony, szilárd, vagy nehezen folyó nitrogéntartalmú termékek konczentrálva, vagy konczentrálatlanul, vegyszerek hozzáadása által oly alakra lesznek hozva, hogy magukban nitrobaktériumpor nélkül is fölhasználhatók trágyapor gyanánt. Ilyen pótanyagok gyanánt első sorban marómész (Ca 0) és kovasav (8i 02) jönnek tekintetbe, általában olyan anyagok, melyek az erős maróhatást enyhíteni és a műtrágyakeveréket a nitrobaktérium-spórákkal való utólagos kezelésre alkalmassá tenni képesek. Túlnagy alkalizálás még könnyen elillanó nitrogén vegyületek jelenlécében is az értékes nitrogénban esetleges veszteségeket idézne elő. Abban az esetben tehát, ha száraz trágyapor, a minő ugyanis a földeken való szétszóráshoz szükséges, csak nagymennyiségű marómész és ehhez hasonló anyag segélyével állítható elő, ajánlatos is pótanyagokat, mint szervetlen savakat, főkép kovasavat (Si 02) segítségül hívni, és ennek segélyével a túlnagy alkalizálás káros hatását enyhíteni. Tekintettel arra, hogy a nitrobaktériumspóra preparátum további alkalmazása csak a poralakúvá tett trágyának a szántóföldön való elszóratása után történik, az alkalizálás természetesen esetleg magasabb fokú lehet, mint akkor, ha a nitrobaktérium-spórák közvetlenül az előállítás után adatnak a trágyaporhoz és ezen maró-alkálikus, bár száraz szubstrátumban talán hónapok múlva is kell, hogy életképesek legyenek. Kovasav és a kovasavas vegyületek, a kísérletek tanúsága szerint egyrészt a bakté-