16970. lajstromszámú szabadalom • Menetjegy szekrényke

- 2 -egyszerű elzárásával nem küszöbölhető ki, mivel egy hűtlen hivatalnok azért tudna magán segíteni, hogy a rekeszből néhány jegyet kihúzzon, ezek közül a legmagasabb számú jegyet eladja, a többit pedig visszadugja, vagy pedig egy jegyet a tartány mellső falán lévő hosszanti nyíláson át, a fölső jegy fölemelése után kivegyen (és mindennek daczára az illető hosszanti nyílást nem hagyhatjuk el, mert a kartonjegyek atmoszférikus behatások folytán könynyen elakadnak és különben is nehezen volnának hozzáférhetők). A 2. és 3. pont alatt fölemlítetteket azonban ez általában nem érinti. Jelen találmány czélját az képezi, hogy a zárva tartott menetjegy-szekrénykéből a zár megsértése nélkül, sem szándékosan, sem véletlenül a sorrenden kívül jegyet kivenni ne lehessen és így biztosítékot nyújtson a hivatalnoknak arra nézve, hogy a legalsó jegyszámnak megfelelő jegykészlet tényleg megvan a szekrényben. Egyidejűleg gondoskodva van arról is, hogy egyes jegyek ki ne essenek, minek folytán a hivatalnoknak saját hibáján kívül való megkárosítása ki van zárva. Ezen czél elérése czéljából a szekrényke egy záron kíviil, melyet a főnök nem tud kinyitni, még oly berendezéssel van ellátva, mely egyrészről megakadályozza, hogy az egyszer a rekeszből kihúzott jegyet abba ismét visszatoljuk, másrészt a jegyeknek esetleges egymás alá való tolását elhárítja és egyszersmind annak a lehetőségét is kizárja, hogy a rekesz hosszanti hasítékán át lehessen jegyet kivenni; ezenkívül még egy számolómű van elrendezve, mely e jegyek kivételénél előre halad, azonban vissza nem állítható. A mellékelt rajzlap a jelen találmány tárgyát képező jegyszekrénykét mutatja be. 1. ábra egy szekrényrekeszt nyitott, 2. ábra pedig zárt helyzetben tüntet föl, 3. ábra a rekesz vertikális metszete, 4. ábra oldalról való nézete, 5. ábra a számolóművet mutatja be, (>. és 7. ábrák pedig egy, ilyen rekeszekkel fölszerelt teljes polezot ábrázolnak elölről való nézetben. Az új jegyszekrénykénél egy-egy rekesz magassága és szélessége ép olyan, mint az ez ideig használatban levőké, úgy hogy pontosan 100 jegy fölvételére alkalmas és ezélszerűen ép úgy, mint amaz, előre lejtő fenékkel van ellátva. A fenék alatt hátrafelé még szabad tér van a zárószerkezettel ellátott számolómű fölvételére, mely zárószerkezet a jegynek kívülről való betolását akadályozza meg. A szekrényke fölül és elől, (n) ólommal vagy hasonlóval elzárt (1) födéllel van ellátva, mely élőiről (e) hosszanti nyíláson át a szekrénykében lévő jegyeket látni engedi és (m) sarok körül fölcsapható. Ezen fölakasztószerkezettel ellátott szekrénykéket a 6. és 7. ábrákból látható módon, soronként egymás fölé helyezzük; az időnként kiürült szekrénykéket kiemeljük és újonnan megtöltöttel pótoljuk. Ezen czélból a főnököknek tartalékul a szükség szerint bizonyos számú zárt, jegyekkel megtöltött szekrénykéket utalnak ki, melyeket aztán az előző szám eladása után az illető jegysorozatba betesznek. Elölről, minden szekrénykének, alsó jobb (r) sarka ki van vágva, úgy hogy mutató ujjunkkal a legalsó jegy mellső végét megfoghatjuk és a jegyet kényelmesen kihúzhatjuk (1., 3. és 4. ábrák). Ezen (r) kivágás mögött a szekrényke közepén (b) bütyökkorong van beágyazva, mely bütykeivel a szekrényke fenekének hasítékán át mindig a legalsó jegy hasítékába kapaszkodik. Ezen koronggal ugyanazon tengelyen fekvő (c) kapcsolókerék fogaiba azon rúgó kapaszko dik, mely a kapcsolókeréknek és ezzel a bütyökkorongnak előre való mozgását teszi lehetővé. A jegyek számára való (e) hasítékon keresztül (j) bádoghüvely van betolva, mely az utolsó jegyig nyúlik és a fenék felé kissé jobban hátrafelé emelkedő alsó végével a (b) korong bütykei fölé kapaszkodik. Ezen bádoghüvely nemcsak a jegy betolását és ennek a hasítékon át való kivételét akadályozza meg, hanem (a) jegy kivételé-