16942. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő kazántüzelési berendezés
megjelent 1900. évi január lió 19-én. MAGY. g|| KIR SZABADALMI ]§M HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16942. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Füstemésztő kazántüzelési berendezés. NICHOLSON GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899. julius hó 29-ike. Az úgynevezett füstemésztő szerkezetek rendesen a tüzelésnek egy bizonyos pontján vezetik be a mérsékelten előmelegített levegőnek egyrészét és ez által igyekeznek elérni a levegő és füstgázoknak keveredését. A következőkben vázolt szerkezet épen ezen hiányon van hivatva segíteni és így a tüzelőanyagnak tökéletes elégést biztosítani. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra ezen szerkezet egyik példa gyanánt szolgáló kiviteli alakjának keresztmetszetét, a 2. ábra hosszmetszetét mutatja be. A kazánnak homlokfalára van erősítve az (a a a) betűkkel jelölt keskeny légszekrény, a melybe (A A)-nál betorkol a léghuzamot előidéző két nyílás; ezeken át a finom gőzsugár vagy pedig más füvószerkezet által benyomott levegő a fönt említett légszekrénybe jut. Az (A A) nyílásokon át betóduló levegő kénytelen először lefelé haladni a berajzolt nyilak szerint, azután pedig fölfelé a légszekrénynek fölső részébe; innét lefelé kell a levegőnek haladni a légszekrénynek számos bordája által több részre osztott alsó részébe, a honnét keskeny bevezető nyílásokon át a tüzelőtérbe jut, még pedig a tüzelőhelynek teljes szélességén át egyenletesen elosztott állapotban. A tüzelőtérbe jutott, már némileg előmelegített levegőnek a tüzelőtér belsejében elhelyezett (F) falazaton kell végighúzódnia, a melynek izzó fölületén további fölmelegedést szenved és az ott jelzett nyilak irányában hátrafelé tódul. A tüzeléshez szükséges levegőnek másik része a (b) csőből kitóduló gőzsugár által a (B)-vel jelölt tölcsérekbe lesz nyomva és ez utóbbiak az üreges rostélyvasakkoz vannak erősítve, úgy hogy ez a levegő a forró rostélyvasaknak belsejében egyrészt hűti azokat, mert átveszi azoknak melegét, másrészt pedig épen ezen körülménynél fogva erősen fölmelegszik és ilyen állapotban hagyja el finom nyílásokon át az üreges rostélyvasakat és fölfelé haladva, átszeli a tüzelőteret. A tüzelésnél fölhasználandó levegőnek harmadik része a (C) tüzelőajtón át jut olyképen a tüzelőtérbe, hogy a tüzelőajtóban először fölfelé, azután lefelé kénytelen haladni ; ez által tetemesen lehűti az ajtót s megóvja ilyképen a gyors elégéstől, a levegő pedig előmelegítve jut a rostélyvasaknak eleje fölött elhelyezett lap fölött köz#