16911. lajstromszámú szabadalom • Önhajtással bíró jármű
- 2 -a hajtást foganatosító vagy más kocsirészek számára helyet nyerhessünk. A mellékelt rajzban egy foganatosítási példa motoros járművön van föltüntetve. Az 1. ábra hosszmetszet. A 2. ábra előlnézet. A 3. ábra fölülnézet. A föltüntetett foganatosítási példában a (10) kocsiszekrény, illetve keret a szokásos (11) rúgólc közvetítésével a (13) hajtókerekek számára szolgáló, külön (13) keréktengelyen ül. Elől a (10) keret két (14) kettős rúgón nyugszik, melyeken a mellső állványnak a forgattyú alakjában kigörbített tengelye két csukló segélyével ismeretes módon van megerősítve. A (15) kormánykerekek ezen tengelynek orsóira vannak illesztve. A hátsó (12) keréktengelyből ezzel egy darabban készült két hüvelyalakú (16) toldat indul ki, melyek a tengelyre merőlegesen, vízszintes síkban a jármű tengelyével párhuzamosak. Ezen toldatok a (11) fölfiiggesztési rúgók alatt, vagy ezeknek külső oldalán akként vannak elrendezve, hogy azoknak vízszintes tengelyei a keréktengely középső tengelyét metszik. Minden egyes (16) toldatban egy-egy (17) tengely forog, melyek egyik végükön a fölékelt (18) kúpos kereket hordják. A járműnek minden egyes (13) hátsó kereke belső oldalán (19) kúpos kereket hordja, mely a (18) kerékbe fogódzik. A (18, 19) hajtószerkezet elrendezéséből következik, hogy a (12) tengelynek bármely lengése sem hátráltatja a tengely rendes hajtását és hogy az említett kúpos kerekek kapcsolódása minden körülmény között biztosítva van. A (10) keretnek hátsó végén elrendezett két (20) függő tartó a (12) tengely középső síkjában fekvő csapágyakban az említett tengellyel párhuzamos, vagyis a járműhöz harántirányban elrendezett (21) tengelyt hordja. Ezen tengely mindegyik végén egy-egy (22) kúpos kereket hord, melyek között a szokásos szerkezetű (23) differencziális hajtószerkezet van elrendezve, mely a kerekek mozgatását közvetíti és mely maga is a mótor által hajtatik. A (22) kerekek a (20) függő tartók között vannak elrendezve, míg azokon kívül a (24) hüvelyek párhuzamosan vannak megerősítve, melyeknek tengelyei a (12) keréktengely (16) hüvelyeinek tengelyének meghosszabbításában fekszenek, ha az utóbbiak normális síkukban vannak. Minden egyes (24) hüvely egy-egy (25) tengelynek csapágyul szolgál, melyek egyik végükön egy-egy fölékelt, a (22) kerekekkel kapcsolódó (26) kúpos kereket hordanak. A (26) kerekek a (18) kúpos kerekeket a csuklós összeköttetéssel bíró, az önhajtással mozgatott járműveknél ismeretes engedékeny mozgás-áttételre szolgáló (27) tengelyek közvetítésével hajtják, melyek lehetővé teszik, hogy ezen tengelyek minden nehézség nélkül kövessék a (12) tengely mozgásait. A differencziális hajtószerkezetnek föltüntetett foganatosítási alakjánál a (23) differencziális hajtószerkezetnek kerekei a sajátságos alakú (30) hüvely vagy tok által menesztetnek tova, mely a (21) tengelyen lazán ül és mely a sebesség módosítására szolgáló kereket és a (31) fékdobot hordja. Egy másik (32) tengely, mely a (21) tengely előtt és ezzel párhuzamosan van elrendezve és ahhoz hasonló módon a (20) tartókban van ágyazva, egy eltolható hüvelyen a sebesség módosítására szolgáló második keréksorozatot hordja; a differencziális hajtószerkezetnek ezen elrendezése azonban nem képezi a jelen találmány tárgyát. A (12) tengely a (15) mellső kerekek tengelyéhez hasonlóan (2. ábra) forgattyú alakjában lehet kigörbítve; ép úgy rendezhető el a differencziális hajtószerkezet is a mótor és a hajtótengely között. SZABADALMI IGÉNY. Hajtószerkezet motoros járművek számára, azáltal jellemezve, hogy a mozgásnak a motortól a hajtókerekekre szolgáló áttétele számára a magukban véve ismeretes csuklós tengelyek egyik (17) végükön a kocsitengelyen lévő (16 16) hüvelyekben vannak ágyazva és a (18) kúpos kerekekkel ellátva, melyek a hajtókerekekben megerősített (19) kúpkerekekkel kapcsolódnak. P*Lt.AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA JUlMPESTfcN
