16890. lajstromszámú szabadalom • Újítások mótorkocsikon

forgássebesség között egy bizonyos összefüggés legyen. Két hengeres gépeknél ez a sebesség legczélszerübben azonos, a megrajzolt kerékáttevés ily mozgás előidézésére a legalkalmasabb. Az (L) fegyverzet váltakozó áramot szolgáltat, a fegyverzet egy fordulatánál a fegyverzet egy áramhullámot létesít, mely zérustól a pozitív maximumig 1 emelkedik, azután zéruson át a negatív maximumig sülyed és ismét a pozitív maximumig emelkedik, hogy újból zérussá legyen. A találmány eme részének az a czélja, hogy a gyújtás czéljából megfelelő váltakozó áramot létesíthessünk és hogy az áramban a szikra akkor képződjék, mikor az áram maximális, tehát hogy a szikra képződésénél az áram elég erős legyen. További tárgya a találmánynak egy berendezés, melynek segélyével a gyújtás időpontját tetszésszerint lehet szabályozni. Ugyanis az (L) fegyverzet bizonyos határokon belül forgathatóan van megerősítve egy (Ll) süveg segélyével, mely a burkolat részét képezi. Az áram megszakítására szolgáló berendezés, több hengeres gépnél két szigetelőből készült (M N) korongból áll, melyek a fegyverzettel, illetve a gerjesztő mágnesekkel együtt forognak és melyek közül az (N) korongot a fegyverzettel együtt be lehet állítani. Az (M) korongon (m) kontaktus lemezek vannak alkalmas pontokon megerősítve, a kontaktusok száma tetszőleges. Az (N) korongon egy pár (n nl) kontaktus kefe van alkalmazva, melyek az áramkört akkor, mikor az egyik vagy másik (m) lemezzel érintkeznek, zárják. Ezek a kefék a 17. ábrán (0)nál látható elektródákkal és a (P) indukczió cséve másod tekercselésével vannak kapcsolva, melynek elsőd tekercselése egy (Pl) vibrátor közbeiktatásával van a motorral összekötve. Az (m) kontaktus lemezek alkalmasan lévén elhelyezve, világos hogy a gerjesztett váltakozó áram akkor fog megszakíttatni, mikor a maximális intenzitást érte el, tehát a szikra képződés is ekkor fog végbe menni. A szikra képződés i időpontja avval, hogy a fegyverzetet elfor- I gátjuk, nemcsak az (m) lemezek az (n nl) I ] kefék érintkezési pillanatának változása következtében, hanem azért is megváltozik, mert a fegyverzet helyzete is változik. Megjegyezzük, hogy a fegyverzet beállításának megváltoztatására sokféle berenderés használható, de ha a gyújtó szerkezetet oly motornál alkalmazzuk, mely az alváz 1 egyik részére van szerelve, míg a működtető berendezés a másik részére, mely az első részre viszonyítva szabadon elmozdulhat, — mely szerkezetnél a működtető berendezés egyik végső tagját a fegyverzettel mereven kell kapcsolni, — a működtető berendezésnek bizonyos elmozdulást meg kell engednie és ezért legczélszerübben az 1. és 12. ábrán látható berendezés használható. Ennél a berendezésnél a működtető fogantyútól egy szilárd, de bizonyos fokig hajlékony (R) cső indul ki, melynek egyik vége a mozgatandó résznél az adott esetben az (L) fegyverzettel, a másik vége pedig a működtető fogantyúnál van megerősítve. Ez a cső nincs egyenes vonalban vezetve, hanem legczélszerübben kígyószerűen meg van hajlítva, úgy hogy a cső két vége egymásra viszonyítva elmozdulhasson, a nélkül, hogy a hossza megváltoznék. Ez a cső egy bizonyos tekintetben egy állandó hosszúságú (S) drót vezetéket képezi, melynek egyik vége az (Sl) fogantyúval, másik vége pedig a beállítandó résszel, az adott esetben az (L) fegyverzettel kapcsolt (Ll) süveggel van összekötve. Ha eme kapcsolódrót állandó hosszúságú vezetékben van vezetve, — bár annak végei egymásra viszonyítva elmozdulhatnak, — a drót egyik végének elmozdulása a másik vele kapcsolt résznek egy bizonyos fokú elmozdulását fogja előidézni. Az adott esetben egy (L2) rúgó van alkalmazva, mely a fegyverzetet a kezdeti állásába viszi vissza? ha a fogantyú oly helyzetbe jut, hogy ez lehetséges legyen, bár ez a rúgó nem minden esetben szükséges, ép úgy, a mint a működtető berendezés is használható más czélra, mint a leírtra, csak a működtető tagot kell megfelelően kiképezni. Megjegyezzük még, hogy ha a gyújtó I készüléket egy hengerű gépnél használjuk,