16889. lajstromszámú szabadalom • Újítás mótorkocsikon

— 2 — kerék egy részét kitörve ábrázoltuk, hogy a szerkezetnek a kerék mögött fekvő része látható legyen. Az la. ábra kapcsolórúd egy más kiviteli módozata. A 2. ábra az alváz hátsó részének .fölülnézete, melynél egy oldalt a tartórúgókat eltávolítva képzeltük, p, fékfölület és a fogaskerék metszetben van ábrázolva. A 3. ábra a föntebb jelzett résznek egy függélyes metszete, melynél a futókereket és tengelyét eltávolítva képzeltük, ellenben a fogaskerék-áttevés és a fékfölület látható. A 4. ábra a megfelelő előlnézet, melynél a baloldalon egyes részeket letörve ábrázoltunk. Az 5. ábra a 2. ábra egy részét ábrázolja fölülnézetben, a hajtómechanizmus szerelésére szolgáló tartó némileg módosítva van ábrázolva, a futókerék agyának specziális szerkezete metszetben látható. A 6. ábra az 5. ábrán látható berendezés oldalnézete, a kocsifölváz egy része is jelezve van és a fék szerkezete az előbb ábrázoltétól némileg eltér. A 7. ábra a fék egy más kiviteli módozatának oldalnézete. A 8. ábra egy további kiviteli módozat hasonló nézete. A 9. ábra a hajtómechanizmus és burkolatának függélyes metszete, melyen ahajtótengely és a f utókerekek között lévő áttevés is látható. A 10. ábra a 9. ábrán látható burkolat homloknézete. A 11. ábra metszet a 9. ábra (11—11) vonala szerint. A 12. ábra a kocsi hajtókereke agyának metszete*. A 13. ábra egy lánczkerék részletrajza, mely a 12. ábrán látható fogaskerék helyetr tesítésére alkalmas. A 14. ábra a kormánykerekek egyikének és a kormánytengely kapcsolásánál részletrajza. A 15. ábra a 14. ábrához tartozó oldalnézet. A 16. ábra a kormányberendezés fölülnézete. Az alváz, mint azt már bevezetőleg említettük, két egymástól teljesen független részből áll, melyek egymással közvetlenül, egyáltalában nincsenek kapcsolva. A két rész között az egyetlen kapcsolatot a kocsifölváz képezi, melyen mindkét rész különkülön van megerősítve, úgy hogy ugyanazt az alvázat különböző fölvázakkal kombinálva lehet alkalmazni. Tehát az alváz tetszőleges hosszúságú fölvázakkal kombinálva alkalmazható, a jármű hossza pedig csak attól függ, hogy a fölváz mily hosszúságban készíthető. Az alváz mellső része — mint az az 1. ábrából és a 15. és 17. ábrából kitűnik — egy (A) tengelyből és egymástól független (B) kormánykerekekből áll, melyek a tengelyre vannak szerelve. A tengely a kocsifölvázzal a (C) rúgók segélyével van kapcsolva, a húzás átvitelére a (D) kapcsolórúd szolgál. Az la. ábra szerint az (A) tengelytől egy függélyes (Dl) kar indul ki, mely a kapcsolórúddal csuklósan van összekötve és túlságos igénybevétel vagy törés esetében a mellső tengely elfordulását meggátolja. Az (A) tengely tetszőleges módon lehet kiképezve és a (B) kormánykerekek olyképen lehetnek a tengelyre szerelve, hogy ettől függetlenül foroghassanak. Mindegyik kormánykerék egy-egy L-alakú (b) karra van ágyazva, mely karok az (A) tengely függélyes, vagy közel függélyes csapágyaiba vannak ágyazva. Alkalmas rudak vagy emelők — melyek részletes leírása fölösleges —az L-alakú karokat az 1. ábrán látható és a szokásos módon kiképezett (E) kormány-forgattyúval kapcsolják. Mint az a 14., 15. és 16. ábrákból kitűnik, mindegyik kormánykerék megfelelő karja némileg előre hajlik, úgy, hogy középvonalának megnyújtása a kerék és úttest érintkezési pontja előtt éri az úttestet, tehát a kerék forgástengelye és a kerék és úttest érintkezési pontja nem esik egybe és így a kormányzás művelete könynyebbé lesa és a kerék sem fordul el oly könnyen, ha valami akadályba ütközik. A (C) rúgók támasztják alá a jármű fölvázát, de a jármű hossztengelye irányában