16881. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngáz-fejlesztő készülék

Megjelent 1900. évi január hó l<í-án. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRA S 16881. szám. II/o. OSZTÁLY. Acetyléngázfejlesztő készülék. W1LS0N F. CORTEZ GYÁROS MINT WILSON L. ÉLIÁS JOGUTÓDJA CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 5-ike. Jelen találmány tárgya oly acetyléngázfejlesztő készülékre vonatkozik, melynél a karbid nagyobbmennyiségű víz behatásának van alávetve, azon czélból, hogy ezáltal az acetylénnek tűlhevítése és felbomlása megakadályoztassák, a mi akkor következik be, ha a víz csak csekély mennyiségben jön a karbiddal érintkezésbe. Eddigelé még nem sikerült használható ilynemű acetyléngázfejlesztő készüléket szerkeszteni, melyeknél a kismennyisógű karbid időről-időre, a szerint, a mint azt a gázfogyasztás megkívánja, nagymennyiségű vízzel önműködően lett volna érintkezésbe hozható. Tettek ugyan kísérleteket arra nézve, hogy ily készüléket oly módon állítsanak elő, hogy a karbidot bizonyos számú, egymástól független több tartányban osztották el, melyek a gázfejlesztőben voltak elrendezve és különböző magasságban foglaltak helyet, azon czélból, hogy a víz a gázfejlesztőben való fölemelkedése alkalmával egymásután hatoljon be a tartányokba és az egyes tartányokban levő karbidmennyiséget egymásután bontsa föl. Azonban a gyakorlatban kitűnt, hogy a víznek az egyik karbidtartányba való behatolása alkalmával fejlesztett gáz a vizet leszorította úgy, hogy ennek az illető tartányba való további behatolása még azelőtt megszakíttatott, mielőtt a tartány vízzel egészen megtelhetett volna. Ennek következtében azonban kevesebb víz jöhetett a karbiddal érintkezésbe úgy, hogy a gáz erősen fölmelegítetett, mely hőség esetleg elegendő lehetett arra, hogy a gáznak szétbontását eredményezze. A jelen találmány szerint ezen hátrányt az által kerüljük el, hogy az egyes karbidtartányokat úszólag helyezzük el a fejlesztő tartányban, és pedig oly módon, hogy a víznek fölfelé való szállása alkalmával a karbidtartányok egymásután töltetnek meg vizzel. A karbidtartányok úszóképessége ezen elrendezés mellett úgy van szabályozva, hogy igen kevés mennyiségű víz elegendő arra, hogy a tartányt lesülyessze. A mint tehát csak kevés mennyiségű víz is behatol a tartányba, az utóbbi a fejlesztő-tartány fenekére sülyesztetik úgy, hogy a benne levő karbid egészen a víz alá jut és itt nagytömegű vízzel jön érintkezésbe. Ily módon a karbid szétbontása oly vízfölösleg mellett történik, hogy károsan ható hőmérsékletemelkedés nem következhetik be. A találmány több módon foganatosítható. Oly fajta acetyléngázfejlesztő-késziilékeknél