16845. lajstromszámú szabadalom • Gép kefék előállítására

az a kefetalp-tartó (vagy röviden kefetartó) alátétének mélyítéseibe beillik. A kefetartó a (D) lemezből (5. ábra) áll, melyen a (Dl) alátét van megerősítve, mely több sor (D2) hézagolással van ellátva, mely utóbbiak a velük kapcsolódó (C) szöggel együtt a kefetartónak a fúrás és a sörték bekötése közbön való vezetésére szolgálnak. A (D) kefetartó mindegyik oldalon a lefelé nyúló (d) karokkal van ellátva, melyeken a (dl) lemezek vannak megerősítve, melyek a (d2 d3) toldatokban végződnek. A (D) kefetartó egyik oldalán az (E) tartó van elrendezve, melyen a hasítékkal ellátott (El) lemez az (e) csavar segélyével beállíthatóan van megerősítve. Az (El) lemez fölső részében az (E2) állító csavart hordja. A (D) kefetartó egyik oldalán két, fölfelé nyúló, hasítékos (E3 E4) lemez van elrendezve (3. ábra), melyeknek hasítékaiban az (e2 e3) csavaranyákkal rögzíthető (E5 E6) állító csavarok mozgathatók. A kefetartót a fúrás és a sörték bekötése közben az (E2 E5 és E6) állító csavarok rögzítik. Minthogy ezen csavarok ágyazásuk folytán függélyes és a vízszintes irányban egyaránt beállíthatók, a leírt kefetartóban különböző vastagságú és szélességű talppal bíró keféket állítunk elő. A kefetartó lemezének egyik végén ezenkívül a (d4 d5) bordák vannak elrendezve, melyek a (d6) ütközőt fogadják maguk közé, melyet a (d7) csavarral tetszőleges állásban rögzíthetünk és mely fúrás és sörtebekötés czéljából a kefetartartóba beillesztett (X) kefetalp (2. ábra) számára beállítható tartót képez. A mint az 1. és 2. ábrában látható, a (B Bl) vezető lemezeknek fölső éle ív alakjával bír, mely a (C) csapszöghez szimmetrikus. A kefetartót a (B Bl) vezető lemezekre helyezzük, a mikor is a (dl) lemezek a (B Bl) leniezeknek ívalakú éleire .ráfekszenek (5. ábra), míg a (d2 d3) toldatok ezen lemezeket átfogják és a szerint, a mint a kefetartó az egyik vagy másik oldalra hajlik, a (B Bl) lemezeknek egyik vagy másik oldalához hozzáfekszenek. A furatokkal és sörtékkel ellátandó (X) kefetalpat ezután a kefetartóra fektetjük és a (dB) ütközővel az (E2 E5 E6) állító csavarokhoz szorítjuk. Ezután a kefetartót a gép fúró és sörtekötó szerkezete alá szereljük és a munkát megkezdjük. Minthogy a (B Bl) vezető lemezeknek élei hosszirányú görbülettel bírnak, a serték a kész kefénél ennek hosszirányában divergálnak. Hogy a sörték a kefe oldalai felé is divergáljanak, a kefetartót a vezető lemezeken mindig a megfelelő oldal felé hajlítjuk, a mikor is a (d2 d3) toldatoknak alsó végei forgási pont gyanánt szolgálnak, a mint az az 5 ábrában látható. Ez által a lyukak rézsútos irányban furatnak és a serték beillesztéséhez (a kefetartó vízszintes fölűletéhez képest) ferde irányban tartatnak, úgy hogy a sörtenyalábok bekötésük után a kefe két oldala felé devirgáljanak. A (Dl) lemez több sor (D2J hézagolással van ellátva, melyek a kefetalpba fúrandó lyukaknak vagy bekötendő sörtenyaláboknak felelnek meg. A (C) szög ezen (D2) hézagolásokkal kapcsolódik és a kefetartót a fúró és sörtekötő szerkezettel correspondeáló állásba hozza, a hol is a (C) szög a kefetartónak a (B Bl) lemezek egyik végétől a másikhoz való mozgatásánál a (D2) hézagolások mindegyikével egymásután kapcsolódik. Mindegyik ily kapcsolódásnál a fúró és sörtekötő szerkezetet egy-egy lyuk fúrása vagy egy sörtenyaláb beillesztése czéljából működtetjük. Ha egy sor lyuk elkészült, akkor a kefetartót az egyik vagy másik oldal felé mozgatjuk, míg a (C) szög a következő sornak egy (D2) hézagolásával nem kapcsolódik; ezt addig folytatjuk, míg az összes lyukakat ki nem fúrtuk és az összes sörtenyalábokat be nem kötöttük. A (B Bl) vezető lemezeknek külső végei erős görbülettel bírnak, mely lehetővé teszi azt, hogy a kefetartónak egyik vége lefelé mozoghat, míg annak másik vége rézsútosan a (C) szögre fekszik rá. Ennek következtében a lyukak is rézsútosan furatnak a kefetalpba, úgy hogy a bekötött sörtenyalábok a kívánt módon devirgálnak. A mint a kefetartónak állása a hosszirányban megváltozik, annak a fúróval képezett hajlásszöge is vagy nagyobbodik vagy ki-