16832. lajstromszámú szabadalom • Rögzítő pofák csavarsatukhoz

- 2 -ban ama szerkezetek vannak bemutatva, me­lyek lehetővé teszik, hogy ezen pofákra fá­ból, vagy valamely más anyagból készült (h) betétpofákat alkalmazzunk. E czélból az (a) pofa homloklapjára ferdén befelé irányuló (f) csúsztató sinek vannak alkalmazva, ame­lyekre a (h) betétpofa a beléje vésett (i) hornyaival reátolatik. A (h) betétpofa le­felé való kicsúszásának megakadályozására az (a) pofa alsó széle (g) nyúlvánnyal van ellátva, a melyre a (h) betét támaszkodik. A 3. ábra ezen pofáknak ferdén lemet­szett (k k) betétekkel való kombináczióját mutatja, a hol az egyik (1) pofa alulról van az egyik (m) csavarsatupofára rátolva. Ily módon azután az egész kitűnő parallel ab­roncs-satuul szolgál, a mely, tekintve hogy seímmiféle sarnir nem áll útban, rendkívül kényelmesen hozzáférhető és czélszerű. A pofáknak a ferde fölületek folytán előálló, lefelé és fölfelé ható nyomás következtében inaguktól való fölemelkedése a már emlí­tett, ellenkező irányban történt betolás foly­tán teljesen ki van zárva. A 4., 4a. és 4b. ábrák a találmány tárgyá­nak további módosítását mutatják. Lényegé­ben ez az 1. la. és lb. ábrákban föltünte­tett alapszerkezettel megegyezik, az eltérés csupán abban áll, hogy az (a) pofa itt egy oldalirányú (n) nyúlvánnyal bír, a mely a csavarsatupofa szélességi méretén oldalt túlér és arra szolgál, hogy tetszőleges hosz­szúságú munkadarabokat függőlegesen be­foghassunk. Természetes, hogy ezen kiviteli alak a be­tét (megerősítésére szolgáló (f) csúsztató sí­nekkel vagy azok nélkül készülhet. Az 5., 5a., 5b. ábrákban ezen oldalirány­ban kinyúló pofa akként van szerkesztve, hogy közvetlenül az 1., la. és lb. ábrákbeli alapszerkezetre alkalmazható. E czélból a (p) sín (i) hornyokkal van ellátva, a me­lyekkel az az (a) pofa (f) vezetéksineire to­latik. Mellső részén a (q) foglalat nyer el­rendezését, mely (f) vezetéksineivel a már leírt módon egy betét fölvételére szolgál. Hogy az oldalirányban kinyúló (n) részt a 4. és 5. ábráknak megfelelően lehetőleg erősbítsük, még egy (o) borda van elren­dezve és a fölső (d) nyúlvány tetemesen ki van szélesítve. Végre a 6. és 6a. ábrák egy olyan kivi­teli alakot mutatnak, a melynek segélyével közönséges csavarsatuknál, a melyek a meg­munkálandó tárgyat tudvalevőleg ékszerűen fogják be, tökéletesen párhuzamos befogás létesíthető. E czélból az 1., la. és lb. áb­rákbeli alapalak (a) pofájának homloklap­jára egy üreges hengeralakú, oldalt fecske­farkalakú vezetékekben vezetett (r) fogla­lat van alkalmazva, a melyben a tömör (s) félhenger foroghat. Ezen (s) félhengerre van mellső részén a kivánt betét számára szolgáló (f) vezeték­sinekkel fölszerelt (q) foglalat erősítve. Az (r) foglalat természetesen külön is készül­het és megfelelő (i) hornyokkal látható el, hogy az alapalakúi szolgáló (a) pofa (f) ve­zetéksineire leszerelhetően legyen erősíti hető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rögzítőpofák csavarsatukhoz, jellemezve egy mindkét végén derékszögben kétszer meghajlított (a) fémlemez által, a mely­nek egyik (b) nyúlványpárja a csavar­satupofa oldallapjaihoz illeszkedik, míg a másik (c) nyúlványpárja a csavarsatupofa külön (e) hornyaiba nyúlik, a hol is egy, az (a) fémlemez fölső szélén elrendezett (d) nyúlvány a csavarsatupofa fölső szé­lére helyezkedik és a szorító pofával szolgáló (a) fémlemez lecsúszását meg­akadályozza. 2. Az 1. pontban igényelt pofa egy kiviteli alakja, az áltál jellemezve, hogy homlok­lapján két, a közép felé ferde hajlású függélyes (f) vezetéksín van elrendezve, a melyekre egy (h) betét (i) hornyaival reátolható, míg egy az alsó szélén alkal­mazott (g) nyúlvány a betét lecsúszását meggátolni van hivatva. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt pofa egy kiviteli alakja, jellemezve az alsó (o) me­revítő bordákkal és tetemesen megvasta­gított fölső (d) nyúlvánnyal ellátott, ol­dalirányban kinyúló (n) toldat által, tet­szőleges hosszú munkadaraboknak függé­lyes állásban való befoghatása czéljából.

Next

/
Thumbnails
Contents