16814. lajstromszámú szabadalom • Forgó mágneses szeparátor
- 3 -rendezett, az (a) mágnesekkel konezentri- | kus (L) csatornának külső falához simul- | nak és melyek a még le'írandó módon el- , különített mágneses anyagrészeket ezen csatornába terelik. A helytállóan elrendezett (a) mágnesek és a (g) lemezek által bezárt hengeres térben a forgatható (d) szállító mágnesek vannak elrendezve, melyeknek szárai korongok alakjában vannak foganatosítva és melyek az (E) tengelyre vannak szerelve. Ezen korongoknak kerülete képezi az (s) mágnessarkokat, míg a tekercselések a korongok közti (e) hézagokban az (E) tengely köré vannak fektetve. Ez utóbbit a (P R) fogaskerekek segélyével forgatjuk, úgy hogy a (d) mágnesek a négyoldalt helytállóan elren dezett (a) mágnesek között és előtt körben futnak. A (B) csatornák alatt a (J) lefolyató tölcsérek vannak elrendezve, melyek a közös, az (L) csatornával konczentrikus (K) csatornába torkolnak, mely a mágneses anyagtól megfosztott, a (B) csatornákból aláfolyó anyag befogadására szolgál. A belső forgó (d) mágneseknek (e) teker- | cselései kifelé réz- ós gummigyűrűk segé- | lyével tömítetten vannak elzárva. Ezen szeparátor működése a következő: Az ércziszapot a szeparátor fölött és ezzel konczentrikusan elrendezett (H) csatornába töltjük, mely a (B) csatornákkal korrespondeáló helyeken ezen csatornákkal egyenlő hosszú négy (h) hasítékkal van ellátva, melyeken keresztül az ércziszap a fölső (B) csatornába és innen a fölső helytálló és forgó mágnessark között levő (x) helyre jut. Itt a mágneses anyagoknak egy része a mágnesek által vonzatik, másik része pedig a következő (B) csatornába folyik. A mágnesek által ezen (x) helyen vonzott anyagrészek a forgó korongmágnesek által a helytálló mágnesek közötti közök felé tereltetnek, a hol ezen mágneses részek a helytálló mágnesek hatáskörét elhagyva, vízzel lemosatnak és a (g) lemezek mentén az (L) gyűjtő csatornába hullanak. A mágnesek által az (x) helyeken nem vonzott anyagrészek, mint már említettük, | az fyl) nyíláson keresztül a következő (B) csatornába folynak, a hol újabb szeparálás foganatosíttatik és újabb mágneses részek vezettetnek az (L) csatornába. Ezen folyamat az (xl x2 x3) helyeken annyiszor ismétlődik, a hány mágnest és (B) csatornát rendezünk el, úgy hogy a legalsó (A) csatornából a (J) tölcséren át a (K) csatornába jutó anyag mágneses részeket mar nem tartalmaz. A találmány tárgyát képező szeperátornak másik foganatosítási alakjánál ugyanezen találmányi gondolat van megtestesítve, de más formában. A mint t. i. a 3. és 4. ábrákból látható, az (E) helytálló tengelynek középső részére az (a), fölső végére az (al), alsó végére pedig az (a2) vasmag van rácsavarodva. Az ezen vasmagok és az (E) tengely közti két gyűrűs térben az elektromágneses (e) tekercselések vannak elrendezve. A középső elektromágnes ekként a fölsővel és az alsóval egy-egy elektromágnes párt képez, melyeknek sarka az (s) gyűrűfölűletek által képeztetik. Az (a al a2) magok az (f) helyeken rövidebbek vagyis el vannak metszve, úgy hogy az (s) sarkok (f)nél egymástól nagyobb távolságra vannak, mint a mágneseknek többi helyein. Ezen két mágnespár helytállóan van elrendezve és kizárólagosan a szeparálás foganatosítására szolgál, míg az elkülönített mágneses részeknek a gyűjtőbe való szállítására egy másik mozgó rész van elrendezve. Ezen szállító rész a két konczentrikus (dl (12) csatornából áll, melyek az (s) sarkok között vannak elrendezve és a szeparátornak fölső ós alsó sugaras (rl r2) rúdjait összefogó (b) rudakhoz vannak erősítve. Az (r) rudak agya az (E) tengelynek egy vájatában forgatható, mely tengelynek alsó vége körül az (rl) rudaknak agya a végtelen (m) csavar segélyével forgattatik. A (dl) csatornák ekként a középső helytálló (a al a2) mágnesek körűi forgattatnak. Az ércziszap bevezetésére szolgál a (H) csatorna, míg amannak újabbi szeparálásához való vezetésére szolgálnak a (Bl) csatornák; a szeparált mágneses részeket a (G) csatornák gyűjtik össze,
