16737. lajstromszámú szabadalom • Kontaktus berendezés földalatti vezetékkel bíró elektromos vasutaknál

tolható (v) kontaktusszögön van alkalmazva és az (s) spirálrúgó által az (o) kontaktusdarabra szoríttatik. A (B) kontaktusrúd két, ; egy (i) szigetelőréteg által elválasztott (p és ! q) csőből áll, melyek közül (p és P) vezetőcső pontosan beleillik és ebben könnyen mozoghat. (q) a (v) kontaktuscsappal vezetően van- ! nak kapcsolva. A (q) csőben egy könnyen mozgó (b) rúd van elhelyezve, mely fölfelé : csak bizonyos határig tolódhatik el. Ezt egy (F) rúgó nyomja fölfelé, fölül pedig egy (z) kontaktusgombbal van ellátva. Az egész kon- | taktus berendezés a sinek között oly módon van elhelyezve, hogy a (Gl) szekrény pon- | tosan a két sín közepén legyen (4. ábra). A hajtószerkezet az egyik sínnel párhuzamosan van az úttestbe sülyesztve, úgy hogy a (c) lemez az úttesttel egy magasságban legyen ; (3. ábra). Az egyes leírt kontaktus-szerkezeteknek egymástól való távolsága akkora, a mily hosszú az illető szakaszon közlekedő legrövidebb kocsi. A motorkocsi alatt, az úttesttől mintegy I 10—15 cm. távolságban egy jólvezető, mint- ' egy 50 cm. széles (E) kontaktuslemez van elhelyezve, melyet a (J) szigetelők erősítenek meg a kocsin és melynek hossza mintegy 20—30 cm.-rel nagyobb, mint a kontaktusrudaknak egymástól való távolsága. A sín végei kissé fölfelé görbülnek. A kontaktusrúd a mótor egyik sarkával van összekötve, míg a mótor másik sarka a kocsi kerekek segélyével van a visszavezetéssel összekötve. A kocsi azonkívül két (x xl) ütközőszöggel van ellátva, melyeknek egymástól való távolsága két kontaktusrúd egymástól való távolságánál mintegy 2—3 cm.-rel nagyobb. A két (x xl) ütközőszög a kocsi amaz oldalán van, a mely oldalon a beállítószerkezet el van helyezve. Az ütőszög alsó végét egy gömbsüveg képezi, mely oly mélyre nyúlik le, hogy a hajtószerkezettel fölszerelt sinek vályújába érjen (3—4. ábra). A berendezés működésmódja a következő: Ha a kocsi a rajzlapon látható helyzetben van, az (x) ütközőszög a (III) hajtószerke- ] zet (a) kerekét 90°-kal elforgatta és a (K) forgattyú segélyével a megfelelő kontaktusszöget a legmagasabb helyzetébe emelte. Ennek következtében az (y) kontaktuscsiga az (o) kontaktusdarabra és a (z) kontaktusfej az (E) kontaktusrúdra fekszik, úgy hogy az áram a (d) vezeték a kábelből az (o) kontaktusdarabba az (y) kontaktuscsigába, a (v) kontaktuscsapba, (q) csőbe, (b) rúdba és (z) kontaktusgombba megy és innen az (E) kontaktussínen, a motoron, a kerekeken és a visszavezetésen a telepbe tér vissza. A mótor tehát forogni fog és a kocsi mozgásánál az (xl) ütőszög eljut a (III) beállítószerkezethez, ezt 90°-kal elforgatja, tehát a megfelelő kontaktusrudak a legmélyebb helyzetébe viszi. Ennek következtében az (y) kontaktuscsiga az (o) kontaktusdarabot elhagyja és a vezető kapcsolat megszakad. Ellenben az (x) ütőszög ugyanekkor a (IV) beállítószerkezet (a) kerekét is elforgatja 90°-kai, tehát a megfelelő kontaktusrúd a legmagasabb helyzetébe jut és az (E) kontaktusfölülettel jön érintkezésbe, úgy hogy a motort ez a kontaktusrúd táplálja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos vasút, melynél az áramot egy földalatti kábelből a függélyes irányban elmozduló (B) rúd a motorkocsi alatt elhelyezett és ettől szigetelt (E) kontaktuslemez segélyével vezeti a motorhoz. 2. Az 1. alatt védett vasútnál a sinek között, egymástól kellő távolságban, az úttestbe sülyesztett (I IIIII) kontaktusszerkezet, melyek mindegyike egy-egy (Gl) szekrénybe zárt (W K pl) forgattyúszerkezet segélyével emelhető és sülyeszthető (B) kontaktusrúdból áll, mely a vele együtt mozgó (v) kontaktuscsiga segélyével vezeti az (o) kontaktuslemezből az áramot a kontaktusrúd fölemelésénél a motorhoz. 3. A (B) kontaktusrudak emelésére és sülyesztésére szolgáló, a sínvályuba érő (x xl) ütőszögek segélyével automatikusan