16506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből vagy más anyagból álló tárgyaknak, különösen pedig csöveknek üvegrétegbéléssel való ellátására

_ 2 -azonban, mely abban áll, hogy előzetesen egy tömlő fúvassék, melynek átmérője közel megegyezik a kibéllelendő eső átmérőjével egyáltalában kerülendő, mert az üveg a munka folyama alatt igen gyorsan lehűl s ennek folytán igen nehéz a már egyszer megformált, nagyolt üvegtömlőt az illető csőbe beilleszteni. Különben is, ezen beillesztés meglehetős hosszú ideig tart s ezalatt az üveg mindig lehűl. A jelen találmánybeli eljárás szerint a föntebb említett akadályok mind legyőzhetők s annak segélyével lehetséges bármily alakú csöveknek (T), (Y), (U) alakú és görbe csöveknek is üveggel való gyors kibéllelése. Az ezen eljárás szerint előállított csövek a hőmérséklet bármely ingadozásaihoz alkalmazkodhatnak, anélkül, hogy a béllés megrepedeznék vagy elromlanék. Sőt még azon esetben sem repedezik meg ezen csöveknek üvegbéllése, ha azokat bármily magasságból leejtjük vagy ledobjuk, föltéve, hogy maga a fémből való cső, vagy az illető tartány szét nem törik. A találmánybeli eljárás megvilágítására a mellékelt rajzlapok ábrái szolgálnak, hol az 1. és 2-dik ábrák a fúvócsövet és azon alakot tüntetik föl. metyet az üvegmassza ezen fúvócsőre véve, a munka megkezdése alkalmával fölmutat. A 3-ik ábra a mindkét végén nyitott cső kibéllelésénél követett eljárást mutatja be. A 4. 5. és 6-dik ábrák egy (Y) csőnek, míg a 7. és 8-dik ábrák (T) alakú, ill. három ágú (Y) csövek kibéllelésénél követett eljárást mutatják be. A 9-dik ábra egy görbe csőnek, a 10-dik ábra egy (U) csőnek kibéllelésére, végül a 11-dik ábra bármely czélra szolgáló, béléssel éllátott tartányt mutat be. Mint föntebb is említettük, az eddig ismeretes üvegkompoziczióktól eltérő üvegmaszszát kell alkalmaznunk. A találmánybeli eljárás czéljaihoz legmegfelelőbbnek látszik pl. a következő keverési arány: 100 8. r. igen száraz homok, 33 « « hamúzsír vagy szíksó, 2 « '< ham'.nsír vagy szíksónitrat, 15 s. r. minium, 5 « « márványliszt, 0.10 « kettős chromsavas káli, 0.05 « vörös rézoxyd és 0.05 « szín antimon. A mindkét végen nyitott csőnek kib élelése czéljából az illető csövet rózsaszínre hevítjük ki, ezután alkalmas (1) matriczállványra helyezzük. Minden nagyságú cső számára megfelelő átmérővel bíró matricz alkalmazandó, mely tompított kúp alakú bemélyítéssel bír s az utóbbi fölső nyílásnak átmérője egyenlő azon cső átmérőjével, melyhez a matricz alkalmazandó. A kibéllelendő csövet egy segédmunkás, bármely alkalmas eszköz segélyével, a matricz fölött tartja. A megfelelő időpontban a fúvó (2) fúvócsövének végére a szükséges mennyiségű folyós üvegmasszát ráveszi s ezen üvegmasszát az 1. ábrában bemutatott alakra hozza. Ezután az utóbbit ismét visszahelyezi a kemenczébe azon czélból, hogy visszanyerje kezdeti hőmérsékletét. Ezen pillanatban már a csőnek az állványra kell helyezve lennie, munkára kész állapotban. A fúvó gyorsan kiveszi csövét a kemenczéből, azt oldalirányban ellódítja, minek következtében az üvegmassza a 2. ábrában bemutatott alakot veszi föl, ezután az utóbbit a cső tengelyének irányában (3. ábra) az utóbbiba bevezeti oly módon, hogy a massza alsó vége (1) matricczal érintkezzék, vagy legalább is nagyon közel feküdjék hozzá és oly módon, hogy (2) fúvócső vége följebb feküdjék a cső fölső nyílásánál. Mindezen teendők igen gyorsan hajtatnak végre oly módon, hogy az üveg és a cső ezalatt még mindig rózsaszínű izzásban marad. Ennek következtében elegendő a fúvónak egy cse kély fúvást tennie a fúvócsőbe, azon czélból, hogy egy hengeralakú üvegtömlőt hozzon létre, mely egész fölűletén érintkezésbe jön az üvegcsőnek belső falával. (1) matricz arra szolgál, hogy a csőnek nyitott végét alúl elzárja, megakadályozandó azt, hogy a fúvás alkalmával az üvegtömlő ne hosszabbodjék meg a csövön túl. Az említett eljárás egy percznél kevesebb idő alatt végrehajtható. Ezután (2) fúvócsövet és (1) matriczát