16499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fáradt gőz kondenzálására

— 2 — A vákuum előállítása czéljából (o) szelepet zárjuk és (n) zsilipet nyitjuk. Ily helyzetben a (b) tengelyt lehetőleg gyorsan forgatjuk ; egyidejűleg nyitjuk az (i) szelepeket. Ekkor a (d) térből a víz lefolyik és helyébe az (f) gőztér levegője nyomul. Ha (d)-ben a vízszint többé nem sülyeszthetjük, akkor a (b) tengely forgatását beszüntetjük, az (i) szelepet és (n) zsilipet zárjuk és a (d) teret (m) szelepen át újból vízzel megtöltjük és a fönti műveletet mindaddig ismételjük, míg az (r) manométer a gőztérben a kivánt vákuumot nem mutatja. Tökéletes tömítés esetén ezt a müveletet egyszer és mindenkorra végezzük el és ekkor a rendes megindítás abban áll, hogy az (o) szelepet és (n) zsilipet nyitjuk, a (b) tengelyt forgásba hozzuk és végül a gőzgép megindítása közben az (i) szelepeket is nyitjuk. A (b) tengely forgatása a megindításnál motorral vagy kézzel eszközölhető. Ez utóbbi akkor szükséges, ha a kondenzátor tengelyét a gőzgép által hajtott transzmisszió forgatja. Itt még megjegyzendő az, hogy a (p) víztartály arra is szolgál, hogy a (d) térben a kondenzátor működése közben a vízszin fölött esetleg összegyűlő levegőt a kondenzátor működésének megszakítása nélkül kihajthassuk akképen, hogy a (p) tartályt vízzel megtöltjük és az (m) szelepet kinyitjuk. kondenzátor működése. Ha a gőztér kivételével vízzel megtöltött készülék (b) tengelye útján a turbinakereket a nyíl irányában (2. ábra) forgatjuk) akkor a czellákban lévő víz részint a lapátok előrefutó lapjai (x) nyomásának (y) komponense (2. ábral, részint pedig a (v) czentrifugális erő lefelé irányúló (u) komponense folytán (1. ábra) kitereltetik és minden czellában légritkított teret hagy hátra, melynek itt hasonló szerepe van, mint a rendes légszivattyús kondenzátorok kondenzáezió terének. Az injektorok alatt elfutó üres czellák ugyanis szívó hatást gyakorolnak úgy a (d) térben lévő vízre, mint az (f) térbe ömlő fáradt gőzre és így ezeknek az (e) illetve (h). kúpokon keresztül való áramlását okozzák. Ily módon a fáradt gőz és a víz az (e) kúpokban találkoznak és a fáradt gőz kondenzácziója már ezen vízkupókban megy végbe, míg a turbinakerék a víz és gőz teljes keveredését és a kondenzácziótermék folytonos eltávolítását idézi elő. Ebből látható, hogy a gőz és vízkúpok megfelelő méretezése útján gondoskodnunk kell arról, hogy a fáradt gőz és hűtővíz mennyisége mindig helyes viszonyban álljanak egymáshoz, mi által oly készüléket kapunk, mely a fáradt gőzt tökéletesen kondenzálja. A mellékelt rajz 3. és 4. ábráiban föltüntetett kiviteli alak csak annyiban külömbözik az előbbitől, hogy a turbinakerék kiömlése a víznek a czellából való biztosabb kihajtása végett radiálisan megy végbe, minek következtében a lapátok nyomása mellett a czentrifugális erő is teljes mértékben érvényesül. Ezen turbinakerékhez, mint az ábrákból látható kisebb átmérőjű (1) szívó cső tartozik, mint az első kiviteli alakhoz. Ezek után hasonlítsuk össze az új kondenzátor működését a jelenleg használatban lévő kondenzátorokkal. A vákuum. Az új kondenzátorban két tér befolyásolja a gőzgép dugattyújának ellennyomását, u. m. közvetlenül az (f) gőztér és közvetve a turbinakerék czellái. Ha a gőzvízkeverék a turbinakerékből kinyomatik, akkor a czellákban legföljebb a víz párolgása folytán keletkező vízgőzök maradhatnak vissza, s így azokban legföljebb oly nyomás uralkodhátik, mint a mely a kondenzáczió termékével egyenlő hőmérsékletű vízgőznek felel meg. Ugyanazon viszonyok mellett, rendes körülmények között tehát a czellákban ugyanolyan nyomás fog uralkodni, mint a jelenlegi légszivatytyús kondenzátorok, kondenzácziós terében. Azonban készülékünkben nem a czellákban uralkodó nyomás játssza a főszerepet, hanem az. a mely a gőzgéppel közvetlenül kapcsolatban lévő (f) térben van, ez pedig az előbbinél még csekélyebb. Tudvalevő do-