16453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék bárminemű anyag szárítására, hűtésére, hevítésére és impregnálására

Ha már most a légáramot igen erősnek gondoljuk, könnyen belátjuk, hogy a légáramnak az anyagot az (x) pontoknál vagyis ahol az az egyik csúsztatóról a másikra hull, magával kell ragadnia. Minthogy azonban az (M) terek elrendezése folytán azokban a légáram sebessége meglehetősen csökken, az anyagnak erős légáramnál az (x) pontoktól az (yl) vagy (y2) nyilak irányában a másik oldalon elrendezett csúsztatóra kell hullnia. Ezen csúsztató azonban az átmeneti (x) pont felé hajlik úgy, hogy az a szárítandó anyagot az (y3) nyíl irányában ismét az (x) ponthoz vezeti vissza. Ez által az anyag ismét a legerősebb légáram hatáskörébe kerül, mely azt az (y2) nyíl irányában ismét az (L) nyílás felé viszi, a honnan az újra a csúsztatóra hull, míg végre a következő (Al) csúsztatóra jut és a következő kamrában ezen művelet ismétlődik. A mint látható, az (A) csúsztatoknak csak az a czéljuk, hogy az anyagot az (Al) csúsztatóról a másik (Al) csúsztatóra tereljék. Ezen (A) csúsztatókat tehát más szerkezettel is pótolhatjuk. így pl. az lb. ábrákban föltüntetett készülékeknél az (A) csúsztatókat egy (A2) rostával helyettesítjük, a hol is a berajzolt nyilak megközelítőleg az anyagnak pályáját jelölik, melyben halad, ha az (L) nyílásokat erős szívó hatásnak vetjük alá, a mikor is a levegő a (z) nyilak irányában áramlik az (M) tereken keresztül. A mellékelt rajzokban a jelen találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a készülék elölnézete részben eltávolított homlokfallal. A 2. ábra függélyes harántmetszete. A 3. ábra a készülék egy más foganatosítási alakjának függélyes harántmetszete. A 4. ábra metszet a 2. ábrának (a—b) vonala szerint. Az 5. ábra metszet a 3. ábra (c—d) vonala szerint. A 6., 7. és 8. ábrákban a készülék másmás foganatosítási alakjainak függélyes metszetei vannak föltüntetve. A 9. ábra a 8. ábrában föltüntetett készüléknek vízszintes metszete. Ezen készülékek működési módja lényegében megegyezik a bevezetésben leírt működési móddal, a miért is annak ujabb leírásától eltekintünk. Az 1., 2. és 4. ábrákban föltüntetett fogaj natosítási alaknál a szárítandó vagy hűtendő anyag a (B) csatornán keresztül ömlik az aknába, melyben az az (A) és (Al) csúsztatókon lepergedezik és az aknát (C)-nél elhagyja. Az (A) csúsztatok előtt a (D) szekrény (2. és 4. ábra) van elrendezve, melyet alkalmas módon légmentesen illesztünk a készülék jobb oldala elé. Ezen szekrény csak fölső végén van egy légbebocsátó (E) nyílással ellátva, mely az (F) csapó segélyével szabályozható. A (D) szekrényt vagy léghevítő vagy léghűtő készülékkel pl. kaloriferikus kályhával kötjük össze vagy pedig a (G) csöveket rendezzük-el benne, melyeket, ha szárítandó anyagot kezelünk, gőzzel, levegővel vagy egyéb módon hevítünk és ha hűtendő anyagot vezettünk a készülékbe, természetes módon hűtünk. A hevítő vagy hűtő közeget (H)-nál, tehát a készülék alsó részén vezetjük be a (G) csövekbe úgy, hogy az (E) nyíláson át alászálló levegő az ellenáram elvének alapján fölmelegedik. Az (Al) csúsztatok mögött a szintén minden oldalon elzárt (J) szekrény van elrendezve, mely alkalmas módon egy szívó ventilátorral van összekötve. Az aknának hátsó fala, mint az la. ábrában, úgy itt is (L) l nyílásokkal éts (K) csapokkal van ellátva, úgy hogy a ventilátor működésbe hozatala után az (E)-nél beömlő friss levegő befelé áramlik, a (G) csövek által fölmelegítettetik, azután a készüléken harántirányban és a kezelendő anyagon az la. ábrában (z zl) és (z2)vel jelölt nyilak irányában keresztüláramolva a (J) szekrénybe jut, melyből, azt a ventilátor állandóan magához szívja. A ventilátor a levegőt már most vagy a szabadba fújja vagy a (P) tölcsérbe vezeti, melyben az esetleg a szívó hatás által tovaragadott részeket összegyüjthetjük. A (P) tölcsérből a levegőt hevítő vagy hűtő hatásnak újbóli ki-