16380. lajstromszámú szabadalom • Kanna folyós gyúlékony anyagok számára

adnunk, a lemezeknek hullámos fölületet kölcsönözhetünk, még pedig oly formán, hogy az egyik lemez hullámszerű görbületei megfeleljenek a másik lap hasonló görbületeinek (2. ábra) azon czélból, hogy a be- és kibocsátónyílás keresztmetszete, mely az egymáshoz igen közel fekvő lapok között van. mindenütt hasonló legyen. (c d) lemezek, melyek (b) kifolyatócsövet zárják el, oly közel rendeztetnek el (g) kannának falához, amennyire csak lehetséges, úgy hogy az előbbinek teljes tartalma kifolyhat, ha fülét az ismert módon megfogván, fölemeljük és fölfordítjuk. (a) betöltőcső (g) kannának a fenekéig is meghoszzabbítható, azonban ez semmi különös előnyt nem nyújt. A hűtésre, illetve a lángok elfojtására szolgáló (c) vagy (d), illetve (f) vagy (e) lapok egyike magából a kanna falazatából is kiképezhető, azonban előnyösebb ezen lappárokat a kanna belsejében elrendezni azon czélból, hogy ily módon iitődések által keletkező elgörbülések ellen megóvassanak, a mi tudvalevőleg a be- és kitöltőnyílások elszűkítését vonná maga után, holott azok keresztmetszetének lehetőleg változatlannak kell maradnia. A petróleum, (a) csövön való betöltése alkalmával (f és e) lemezek közt folyik le, míg a kannában lévő levegő (c d) lemezek közt vonul el és (b) csövön át távozik el. A leírt berendezés hatását illetőleg a következők jegyzendők meg : A legveszélyesebb a petróleumkannák használata akkor, midőn abból a hamu alatt pislogó lángra töltünk petróleumot, a midőn úgy látszik, hogy a láng már teljesen kialudt. Ez ezetben a láng a petróleummal való érintkezés pillanatában magas lobot vet s a folyadéksugáron végig harapódzik a kannának kifolyató csövéhez s az eddigi kannáknál vagy a kifolyatócsövön. vagy a töltőnyíláson keresztül a kanna belsejébe is átcsap, az ebben lévő folyadék explodál s az égő folyadék szerte-szét loccsan. A találmánybeli petróleumkannánál azonban (c d és e f) lemezek, melyek a be- és kitöltőnyílásokat belülről elzárják, a lángot még az előtt elfojtják, mielőtt a kanna belsejébe hatolhatott volna, a mennyiben ezen egymáshoz igen közel fekvő lemezek a lángot annyira lehűtik, hogy kialszik. Ez annál bizonyosabban bekövetkezik, mivel a lemezek, egymástól való csekély távolságuk folytán, rendszerint egy réteg folyadékot tartanak vissza maguk közt, mely a láng továbbterjedésének gátat vet s így szintén hozzájárul a láng elfojtásához. Ha valamely petróleumkanna bizonyos ideig főzőgép, kemencze mellett, vagy általában meleg helyen áll, úgy annak belsejében petróleumgőzök keletkeznek, melyek a légköri levegővel robbanókeveréket képeznek. Ha ez esetben az eddig használatos kannákhoz lánggal közelítettek, azoknak belsejében azonnal robbanás történt. Ellenben a találmánybeli kannánál ez ki van zárva, mivel a robbanékony keverék szabadon kiterjeszkedhetik s részben az elzáró fémlemezek közt áthatolhat és kiáramolhatik ugyan, azonban gázok vagy gőzök csak (a) vagy (b) esőnek külső végénél éghetnek, mintha csak valamely gázlángzóból tódulnának ki, azonban a lángnak a kanna belsejébe való elharapódzása ki van zárva. Ha esetleg a patróleumnak az (a) csőbe való töltése alkalmával a folyadéksugár meggyuladna, a láng (e f) lemezek közt ez esetben is elfojtatnék, a nélkül, hogy a kanna belsejébe terjeszkedhetnék. SZABADALMI IGÉNYEK. I 1. Kanna folyós gyúlékony anyagok számára, jellemezve az által, hogy be- és kitöltő csöve a tartány belső üregében egy-egy keskeny (i i) térbe torkollik, mely terek az egymástól igen csekélytávolságban elrendezett (c d), illetve (e f) fémlemezek által képeztetnek, azon czélból. hogy ezen lemezeknek hűtőhatása az esetleg kívülről a be- vagy kitöltőcsövön keresztül belépő lángoknak a kanna belsejébe való elharapódzását megakadályozza. 2. Az 1. igényponttal védett kannáknak kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a lángok továbbterjedésének megaka-