16248. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektrolitikus áramirány választókon vagy kondenzátorokon

_ á -kony. Porozus fölületű lemezek alkalmazása által a kapaczitást nagyobbíthatjuk. A kondenzátorokban lévő elektródáknak működési módja azonos az áramválasztóban lévő elektródák működési módjával, mivel az áramforrás pozitív sarkával összekötött lemez, vagyis az anóda az áramot föltartja, míg az ellenkező áramirányra ugyanaz történik a másik elektródán. Föntiekben az elektrolitikus czelláknak általános tulajdonságait soroltuk föl, melyeknek tökéletesbítését czélozza a jelen találmány tárgya. Elektrolitikus áramválasztókkal és kondenzátorokkal végzett beható kísérletek kimutatták, hogy hatásuknak tökéletessége nemcsak az elektródák anyagától, hanem az elektrolittól is függ. Ily transzformátoroknak igen nagy az igénybevételük, nevezetesen a váltakozó áramoknak rendesen nagy váltakozás száma miatt. Ha azt akarjuk, hogy a czellának villamos tömítetlensége, vagyis az árampulzusoknak helytelen irányban való áthaladásuk folytán bekövetkező veszteségek igen jelentéktelenek legyenek, akkor az elektrolitnek igen gyorsan és teljesen kell hatnia a «szigetelő» elektródára; másrészt a szigetelő rétegnek az ellenkező áramiránynál bekövetkező változásának szintén igen gyorsan és nagy pontossággal kell történnie. A következőkben leírt kombinácziók e tekintetben kiválóan jó eredményt szolgáltattak. Transzformátoroknak és kondenzátoroknak szigetelő elektródáiul oly anyagokat használunk föl, melyek az alább fölsorolt anyagok behatása alatt mint anódák jól szigetelő réteggel vonódnak be. Ezen czélra alkalmas alumínium, magnézium, vas és más fémek. Elektrolitíil a következő oldatokat használjuk: 1. Foszforsavak alkálisóit, 2. A zsirsorozatnak orgánikus savait, melyek a) két vagy több karboxylcsoport (pl. sóskasav). b) egy vagy több karboxylcsoporttal vegyülve egy vagy több oxycsoportot (pl. almasav, borsav), ketocsoportot (pl. aceteczetsav) vagy aldehydcsoportot (pl. glyoxalsav) tartalmaznak. 3. Az aromás sorozatnak savait, melyek a 2a és 2b alatt fölsorolt csoportokat szintén tartalmazzák, pl. phtalsav, saliczilsav, gallussav stb. 4. A 2a, b és 3. alatt fölsorolt orgánikus savaknak alkáli sóit. Kísérletekkel kimutatható, hogy sav-jonok jelenléte az elektrolitben kedvezően hat a szigetelő réteg képződésére, míg az alkálijonok jelenléte ezen rétegnek gyors átváltozását vagy eltávolítását idézi elő, mihelyt az áramirány megváltozott. Ennek megfelelően a 2. és 3. alatt fölemlített elektrolitek különösen kondenzátorok számára alkalmasak, a mikor is csupán a tökéletes szigetelő hatás főföltétel, míg az 1. és 4. alatt említett vegyületek, melyek úgy alkáli-, mint sav-jonokat-tartalmaznak, áramválasztók számára alkalmasak legjobban, a hol a szigetelő rétegnek gyors képződése és gyors eltávolodása képezi a követelményt. Használatban előnyös a czellákat egyenletes alacsony hőmérsékleten megtartani. Az elektródák gyakorlati alkalmazásuk előtt külön kikészíthetek, ((formálhatók)), a mi a már említett elektrolitekben nagy, pl. 500 vagy még több Volt feszültségű egyenárammal történik, a mikor is a formálandó lemezeket anódaként kell kapcsolni. A formálás kezdetekor a czellák elé nagy ellenállást igtatunk be, melyet fokozatosan csökkentünk, míg a lemezek végre minden sérülés nélkül a teljes feszültségnek is képesek ellenállni. SZABADALMI IGÉNY. Újítás elektrolitikus áram-választókon vagy kondenzátorokon, melyeknek egyik illetőleg mindkét elektródája, mint anóda az elektrolit és az áram behatása alatt szigetelő réteggel vonódik be, mint katóda ellenben az árammal szemben lényeges ellenállást nem fejt ki, jellemezve az által,