16205. lajstromszámú szabadalom • Munkásellenőrző óra

Megjelent 1899. évi október hó 31-én. 16205. szám. VII/c. OSZTÁLY Munkás-ellenőrző óra. HENRICI W UJJAM AUGUST ED WIN KERESKEDŐ CHELSEABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 28-ika. MAGY. |fg| KIR. SZABADALMI GÉBL HIVATAL SZABADALMI LEI RAS A jelen találmány tárgya munkás ellenőrző órára, azaz olyan órára vonatkozik, mely a gyárba fölállítva, külön munkásjegyeken minden munkásnak a gyárban való bejövetelét és kimenetelét önműködően följegyzi. Nagyjában véve tehát a találmány egy óraműből áll, mely két betűnyomó keretet hoz forgásba, melyek közül az egyik az órákat, a másik a perczeket nyomtatja, továbbá egy olyan berendezésből, mely lehetővé teszi, hogy ezen betünyomókerekek a jegy kívánt pontjára hassanak. A jegy, mint azt a 10. ábra mutatja, általánosságban előnyomással ellátott papírlapból áll, melyre a munkás neve, száma stb. fölírható. A hétnek napjai — a délelőttök és délutánok — vízszintes sorokban vannak egymás alatt előjegyezve és minden egyes nap mellett a munkások a gyárba való bemenetele és onnét való távozása függélyes sorokban van följegyezve. Ezen bemenetek és kimenetek között vannak még más függélyes közbeeső rovatok, melyek azon idő feljegyzésére szolgálnak, melyet a munkás esetleg a rendes munkaidő folyamán a gyáron kivűl töltött. Minden nap számára két vízszintes rovat van, az egyik a délelőtt, a másik a délután számára és fontos, hogy a munkásnak ne legyen befolyása a vízszintes rovatok megválasztásánál, nehogy például az egyik napon való távolmaradását a másik napon utánnyomással följegyezhesse. E czélból a függélyesen álló jegytartó eltolható fenékkel bír, mety pontosan megszabja azt a mélységet, a meddig a jegy a jegytartóba bedugható. Ezen eltolható feneket az óramű önműködőlég, például minden tizenkét órában tovább tolja, úgy hogy egy másik vízszintes rovat jut a nyomtató mű elé. A jegytartó ellenben vízszintesen mozgatható és egy, az egész óraművön kívül hozzáférhető emeltyű révén akképen állítható be, hogy a munkás bármely tetszés szerinti függőleges rovatot a nyomópont elé vihet. Miután azonban a munkás magát az óraművet nem látja, azért a jelen találmánynál a jegytartó vízszintes eltolását előidéző emeltyűvel egy mutató van összekötve. mely kívülről pontosan megmutatja, hogy melyik rovat van a nyomópontban. A mutató ilyetén elrendezése azért bír a legnagyobb fontossággal, mert lehetővé teszi tetszésszerinti számú függélyes rovat elrendezését, a melyek nemcsak a jegy mellső oldalán, hanem annak hátsó oldalán is elrendezhetők. A találmány szerinti óra a mellékelt rajzon van föltüntetve. Az 1. ábra távlatban tüntet föl olyan