16195. lajstromszámú szabadalom • Acetylénlámpás

- 2 -sugaras (T2) válaszfalak által bizonyos számú (T3) rekeszre van osztva; a doboz alsó ré­szében az (Ll) rúgó és az (Ml) nyomólemez van elrendezve, mely biztosítja azt, hogy a lyukasztott (Kl) födő alatt a karbid a fölső oldalán képződő nedves mészrétsggel állandó kontaktusban tartassék. A víznek lecsöpögtetésére szolgáló (N2) csőszáj az ily karbidtartánnyal fölszerelt lám­pákban exczentrikusan van elrendezve, úgy hogy a víz mindig csak egy karbidrekeszre csöpögtethető. A lámpa teste előnyösen meg van osztva, úgy hogy a (Bl) csövet és (N2) csőszájat hordó fölső rész a fix alsó lámpa­részhez képest elforgatható és ez által az (N2) csőszáj a kivánt időpontban friss kar­bidot tartalmazó (T3) rekesz fölé hozható; ilyen módon tehát gondoskodás történik az iránt, hogy a gázfejlődés azonnal megindul­jon, mihelyt az (Fl) vízcsapot megnyitjuk. A karbidtartánynak ezen rekeszes beren­dezése és a vizet adagoló csőszájnak leírt exczentrikus elrendezése különösen az oly lámpáknál bír fontossággal, melyek csak bi­zonyos időközökben szoktak használtatni, úgy hogy a karbid fölületén képződött mészré­teg kiszáradván, a víznek bizonyos időre van szüksége arra, hogy ezen mészrétegen átha­toljon és az (Ml) nyomólemezen még eset­leg megmaradt fölbontatlan karbidhoz jus­son. Ha a lámpát folytonosan égetjük, akkor az (N2) szájrésznek helyzetét nem kell vál­toztatni, mivel a képződő mészvízzel szatu­rálódik és mindig eléggé biztosítja a víznek még fölbontatlan állapotban lévő karbidhoz való elszívódását, úgy hogy a gázfejlődés megszakítást nem szenved. A karbidtartánynak a (2. és 3. ábrában) bemutatott foganatosítási alakjában annak fölső része hat rekeszre van osztva; termé­szetesen azonban, hogy ezen számot tetszés szerint növelhetjük vagy csökkenthetjük. A lámpa külső burkolatát alkalmas beosztás­sal látjuk el, úgy hogy a lámpatest fölső részének, annak alsó részéhez képest eszkö­zölt elforgatása mindig az (M2) csőszáj ki­vánt állásának megfelelően foganatosítható. Természetes továbbá, hogy a karbidtar­tány mindegyik rekesze számára külön rúgót és külön nyomólemezt rendezhetünk el. A lámpa belsejében a vízzárral ellátott kisméretű (gl) gazometert rendezhetjük el azon gázmennyiség befogadására, mely az (Fl) vízcsapnak elzáratása után még fej­lődik. Rátérve már most a lámpának egyes fo­ganatosítási alakjaira, úgy látható, hogy az 1. ábrában a víztartányból czentrálisan le­vezetett (Bl) cső a karbidtartány fölött ex­czentrikusan ki van hajlítva és itt van el­látva az (N2) csőszájjal. Világos azonban, hogy alacsonyabb lámpatestet föltételezve, az (N2) csőszájat itt épen úgy lehetne köz­vetlenül a víztartánynak fenekére erősíteni, mint az 5. é-s 6. ábrákban bemutatott foga­natosítási alakoknál. Ekkor azután a fölül alkalmazott (N2) csőszájból egy, a gázha­rangon áthatoló külön cső vezeti a vizet a karbidtartányba, mely cső egyszersmind a gázharangnak vezetékül szolgálna. A vízsze­lep azután a gázszeleptől függetlenül sza­bályozható. Az 1. ábrabeli foganatosítási alaknál to­vábbá a lámpatestnek feneke levehető, ami nagyon megkönnyíti a (TI) karbidtartány­nak tisztítás és adagolás czéljából való el­távolítását. A 6. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a lámpa feneke hordja a vízzárat képező tartányt, a melybe azután a lámpa­testnek fölső része bemerül; itt tehát a kar­bidtartány a fölső lámpatest kiemelése után szintén könnyen hozzáférhető. A 4. ábrában a találmány tárgya, a mint említettük, kerékpárlámpa gyanánt való fo­ganatosításában van bemutatva és lényegé­ben a hengeres (Cl) köpenyből áll, mely fö­lül a (Gl) födővel, alul a (Hl) fenékkel bír; mindkettő a lámpatestre rá van csa­varolva. A (Gl) födőre függesztett (Al) víztartány a födővel együtt kiemelhető és erről való lecsavaroltatása után vízzel megtölthető. Az (N2) csőszáj ily természetű lámpáknál czen­trálisan is elrendezhető és a karbidtartány­nak rekeszekre való beosztása mellőzhető, mi­vel a víz a jármű mozgása közben amúgy

Next

/
Thumbnails
Contents