16191. lajstromszámú szabadalom • Távolról működtethető szabályozó közeg világítási vagy egyéb czélokra szolgáló gázok vagy folyadékok vezetékei számára

alul egy peezekben végződik (3. ábra), mely az (f)-nél csuklósan megerősített és a (D) csőnek alsó végével érintkezésbe hozható puha vasból készült (F) lemeznek fölületén elren­dezett vájattal kapcsolódik. A (D) cső és az ennek közvetlen szomszédságában lévő részek körül a (G) tekercs van elrendezve (1. ábra), mely, mihelyt a villamos áram rajta átáram­lik, a (D) csövet, valamint a (C) tengelyt is mágnesessé teszi. Az elrendezés akként van foganatosítva, hogy az (A) szeleptest a (C) tengely függé­lyes állásánál, önsúlyánál fogva fészkében nyugszik. Az (E) mágnes sarkainak egymástól való távolságai a (c) karnak mozgását és ezzel a szeleptestnek elforgathatását határolják, úgy hogy azon esetben, ha a (c) kar az (E) mág­nesnek egyik sarkával érintkezik, a szelep­testnek (a a) furatai a (B) furatokkal közle­kednek, míg ha a (c) kar a mágnesnek másik sarkával érintkezik, ezen közlekedés meg van szakítva. A csap tehát az előbbeni esetben nyitva, az utóbbi esetben pedig zárva van. A leirt szerkezet működése a következő : Tegyük föl. hogy az (A) szeleptest zárt állásban (1. és 2. ábra) van és a (c) kar az (el) sarkkal érintkezik. Ha már most a (G) tekercsen áramot küldünk át, akkor a (D) cső, a (C) tengely és az ezen elrendezett (c) kar mágnesessé lesz. Ha ezen áram olyan, hogy a (C) tengelynek fölső vége és ezzel a (C) tengely positiv mágnessé lesznek, akkor a (c) kar a másik negativ (e) sark által vonzatva, ehhez hozzáfekszik, minek követ­keztében az (A) szeleptest elfordul és a csap kinyílik. Ezen elforgatást azonban, ha az (A) szeleptest fészkében maradna, gyakorlatilag csak nehezen érhetnők el, mivel a szeleptest és fészke közti súrlódásnak leküzdésére jelen­tékeny mágneses erő volna szükséges. Ezen nehézséget az (F) lemez segelyével szüntet­jük be, mely mihelyt a (D) cső az áramnak a (G) tekercsen való átáramlásakor mágnessé lesz, a (D) cső által vonzatik. Ezáltal azonban a (C) tengely s ezzel az (A) szeleptest meg­emeltetik. Látható tehát, hogy ily elrende­zésnél az (A) szeleptest elforgatására csak csekély erő szükséges ; a jelen találmánynak egy lényeges pontját épen ezen körülmény képezi, vagyis hogy a csapnak szabályozását, ill. nyitását és zárását igen gyenge áramok­kal foganatosíthatjuk. Az imént leirt folya­mat által tehát a csap nyittatik és a (c) kar, melynek negativ mágnességet kölcsönöztünk, a permanens mágnesnek positiv sarka által vonzatva, ezen állásában megmarad, mihelyt azonban az áramot megszakítjuk, az (F) le­mez a (D) cső által szabadon bocsáttatva, eredeti állásába visszatér és az (A) szelep­testet fészkébe visszaejti. Ha már most a csapot zárni akarjuk, akkor a (G) tekercsen a nyitásnál alkalmazott árammal ellenkező áramot küldünk át, miál­tal a (c) kar negativ elektromosságot, nyer és az(E) mágnesnek positiv (el) sarka által vonzatik. Eközben az (F) lemez a (C) tengelyt és az (A) szeleptestet ismét megemeli úgy, hogy a csap könnyen záratik. A találmány tárgyát szabályozó közegnek ezen bármily anyag számára alkalmas csap alakjában való leírása után azt még egy gázlángzónái alkalmazható speciális fogana­tosítási alakjában akarjuk ismertetni. A gáz a (H) kamrából (5. ábra) a (B) furatokba és a csap nyitott állásánál az (a) furatokon ke­resztül az (I) térbe áramlik, melyben a per­manens (E) mágnes van elrendezve és mely a (J) lángzóval közlekedik. A kis átmérőjű (K) gyújtó cső (7. ábra), melynek fölső vége a lángzótól alkalmas távolságban áll. a csap­fészekbe torkoló (kl) csövecskével közlekedik, melynek belső nyílása az (A) szeleptest által rendesen zárva tartatik. A (K) cső fölső végén a (k) gyújtószerkezet van elrendezve, mely vagy izzásba hozott platinasodronnyal vagy két csúcs között önmegszakító vagy öninduk­czió által létesített villamos szikrával műkö­dik. Ezen gyújtó szerkezet a (G) csévével tetszőleges kapcsolásban lehet. Mihelyt az (A) szeleptest fészkéből kiemel­tetik. a szeleptest és a fészek között egy gyűrűs tér keletkezik, melyen át a gáz az (I) térbe és a már most nyitott (kl) csövön keresztül a (K) gyújtó csőbe áramlik. Ha már most a gyújtó szerkezet platin­sodronya izzásba jön (vagy villamos szikra képződik), alángzón kiáramló gáz meggyullad.

Next

/
Thumbnails
Contents