16188. lajstromszámú szabadalom • Elárás oxygénnek vagy oxygéndús levegőnek a légköri levegőből való kivonására

- 4 -hoz vezettetik, mely a kompresszor hajtásá­ban részt vesz. Az (1) dugattyú által fülszivott folyadék az (i) alacsony nyomású tartányba jut, a hol az oxygéudús gáz fölszabadul és az (m) csövön át egy további hűtőkészülékbe vezet­tetik. a hol a földolgozandó levegőt hűti és így újból fölmelegedve a gazométerbe jut. Az (f) szivattyú a gáztól megszabadított folyadékot az (i) tartányból fölszíyja és a (g') csövön át a (g) satu rátör fölső részébe hajtja; az (f) szivattyú hajtását az (1) du­gattyú által nyeri, a mely ezen munka vég­zésére teljesen elegendő, mivel csakis a súrlódási ellenállást kell legyőzni. Ügy a (g) saturátor, mint a szivattyú, motor és a vezetékek, mint már föntebb említtettek, a legnagyobb gonddal szigetelendők. Ha a nyomás, mellyel dolgozunk, nem igen magas, előnyösebb a következő készü­léket alkamazni. melyben a czirkuláczió és a szükségelt nyomások változása önműködően létesül. A saturáczió ezen készüléknél a levegőnek a (g) saturátor folyadékoszlopá­ban való áthaladása által létesül (4. ábra), mely folyadék állandóan fölülről lefelé áram­lik. A (g) saturátor magassága elegendő ahhoz, hogy ha a levegő a benne, lévő fo­lyadékoszlopon áthaladt és a (d) motor ál­tal fölvétetett, a kellő mennyiségű oxygént a folyadéknak átadta. A (d) motorból a ki­terjedés által nagymértékben lehütött gáz a (b) hűtőkészülékbe lép, miután előzőleg szükség esetén a saturátorban elhelyezett csőkígyón áthaladt, mint azt föntebb az 1. ábrában föltüntetett készüléknél leírtam. A (g) saturátor két (n o) oszloppal van ellátva, melyek fölső végükön egy (p) kam­rába nyílnak. Ezen (p) kamra a (t.) cső segélyével a gazométerrel közlekedik, mely (t) cső előzőleg a földolgozandó levegő le­hűtésére való készüléken megy át. mint azt föntebb leirtani, miáltal a termelt gáz ismét fölmelegedik. Az (n) és (o) oszlopok elég magasak arra, hogy a bennük lévő folyadék oszlopok ellensúlyozzák a saturátorban lévő üzemnyomást, a mi azon esetben lehetséges, ha ezen nyomás nem halad túl néhány atmoszférát. Az (n) cső oly folyadékkal vau telve, melyben semmi vagy igen kevés gáz van oldva, míg az (o) cső oly folyadékkal van megtöltve, mely gázzal van telítve, miért is minthogy az utóbbi folyadék a benne lévő gázbuborékok folytán kisebb fajsúllyal bír mint az (n) csőben lévő folyadék, a két csőben közlekedő edények törvénye szerint a folyadék fölszíne nem lesz egyenlő ma­gasságban. vagyis az (o) csőben a fölszín magasabb lesz, mint az (n) csőben. Ezen tényből következik, hogy a (p) tér belsejében a folyadék az (o) csőből folyto­nosan kifolyik. A működés tehát a következő: Azon mértékben, a mint telített folyadék a (g) saturátor alsó részéből az (o) csőben fölemelkedik, mindinkább kisebb és kisebb nyomásnak van kitéve és így a benne el­nyelt gáz lassankint fölszabadul, mely bubo­rékok alakjában fölemelkedik és ezáltal a czirkulácziót nagy mértékben elősegíti. Ami­dőn a folyadék a (p) kamrába érkezik, már csak igen csekély nyomásnak és pedig azon nyomásnak, mely a gazométerben uralkodik van alávetve és így a folyadék minden ren­delkezésre álló gáztól megszabadul. Az ily módon a gáztól megszabadult folyadék faj­súlya ismét nagyobbodik, miáltal az (n) csö­vön át a saturátor fölső része felé sülyed, a hol a folyadék a beáramló levegővel ellenkező éitelemben áramlik és újból telít -tetik. A készülék üzembe helyezésénél, a midőn a saturátort megtöltöttük, a levegő uzirku­látiót nyomás segélyével megindítjuk, a mi­dőn a saturátor folyadéka a telítés követ keztében lassankint lehűl, de miután az (o) oszlopban a folyadék még nincs saturálva, a folyadék czirkuláczió nem indulhat meg és így szükséges, hogy azt mesterségesen megindítsuk. E czélra pl az (o) cső fölső részén egy egyszerű (u) csápot alkalmazunk. Ha az (u) csapot kinyitjuk, akkor a csap fölött lévő folyadék kifolyik, azonban a két folyadékoszlop fölszíne kiegyenlítődni igyek­szik és így a saturált folyadék az (o) cső­ben fölemelkedik, a midőn a buborékok

Next

/
Thumbnails
Contents