16167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes fölületeknek elektrokémiai úton való tisztítására

lyek az eddig használt savaknál drágábbak, főleg mind ama savak alkáli sói, melyek a tisziitandó fémmel oldható sókat képeznek. Az új eljárás előnyei az eddig használt kénsavas eljárással szemben a következők: 1. Melléktermény, mely a gyárosra gyakran igen kellemetlen, minthogy azt előnyösen nem értékesítheti, sem a csatornába nem bocsájthatja, nem keletkezik, míg ,pl. a savval történő tisztításnál savanyú vassók keletkeznek. 2. A tisztító-anyag nem .fogy, kivéve az üzenmél föllépő csekély veszteségeket, mert az üzem csak elektromosságot fogyaszt. 8. Elmaradnak ama kellemetlenségek, melyek a gyárost, de ,főleg a munkást a marcsavv&l való tisztításnál érik. 4. Az üzem lényegesen egyenletesebb, mert az elektrolyt-eljárásnál az elektrolyt sűrűsége és az áram intenzitása állandóan ugyanaz, míg a saveljárásnál a sav sűrűsége tehát hatása is abban a mértékben kisebbedik, a melyben a só képződik. Ez az oka annak, hogy a savat tökéletesen fölhasználni soha sem sikerül. 5. A hydroxydot, melyet a fémtárgyról lemaratunk, a szóban lévő eljárásnál mint szilárd mellékterményt választjuk le a derítőkádból, tehát közvetlenül eladható, míg ellenben a sav-eljárásnál csak hosszadalmas lepárlás után és ekkor is csak részben sikerült piaczképes fémvegyületté, vasvitrióllá átalakítani. 6. Az új eljárás a sav-eljárásnál jóval olcsóbb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémes föiületeknek elektrokémiai úton való tisztítására, az által jellemezve, hogy a tisztítandó fémtárgyat mint elektródát, még pedig annak megfelelően, hogy az anion vagy kathion tisztítja-e azt jobtan, mint anodát vagy katl.odát függesztjük be egy eleklrolytbe, melyet oly módon választunk meg, hogy a ionok oly másodlagos terményekké alakuljanak át, melyek a fürdőben föloldott tisztítandó fémet mint hydroxydot csapják le és újból az eredeti, vagy oly módon átalakult sóvá egyesülnek, mely a tisztítandó fém oldását nem zavarja. 2. Az 1. alatt védett eljárásnál a tisztítandó fémnek a tisztítás kezdetén kathoda gyanánt való alkalmazása, hogy a tisztítandó fémet zsirtalaníthassuk. 3. Az 1. alatt védett eljárásnál mint elektrolyt oly scoldata, melynek bázisát a vízben oldható hydroxyd képezi, pl. egy alkálifém és melynek savgyöke úgy a bázissal, mint a fürdőben tisztítandó fémmel oldható sókat képez. 4. Az 1. és 2. alatt védett eljárás vasból, rézből és rézötvözetekből készült tárgyak tisztítására, mikor a 3. alatt körülirt elektrolytet, pl. nátriumszulfátot alkalmazunk. 5. A föntebb védett eljárásnál az elektrolyt folytonos vagy időszakos bevezetése és az iszapnak és a folyadék egy részének ugyanoly mérvű elvezetése egy derítő- vagy szűrőkészülékbe, melyből a tisztító-készülékbe vezetjük vissza. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN