16132. lajstromszámú szabadalom • Újítások közvetlen hatású himbaemeltyűs iker gőzszivattyúkon

_ 4 — tyúk az 13. ábrákban a középállásban ! vannak rajzolva, míg a 4—7. ábrákban az (a) dugattyú fölfelé, az (al) dugattyú ellenben lefelé járó löketének kezdetén van föltüntetve, a hol is a szelepek vezénymüvei is ezen állásoknak megfelelően vannak ábrázolva. A szelepek vezényműve a 4 7. ábrákban föltüntetett állásba a (26) emeltyűnek (2. ábra) a (27) könyökemeltyű és a (28) forgattyúkorong közvetítésével foganatosított jobboldali eltolatása által hozatott. Ezen mozgás következtében a (25) összekötő rúd (1. ábra) is jobbra tolódott, miáltal a (24) emeltyűk és a (22) szeleprudak az osczilláló (m ml) szelepeket a 4. abrában föltüntetett állásba hozzák, melynél az (m) szelep az (I és 3) csatornák közti összeköttetést zárva, a (2 és 4) csatornák közti összeköttetést ellenben nyitva tartja úgy, hogy az (M) dugattyúnak külső tere az (1) kiáramoltató csővel közlekedik. A gőzkamra másik oldalán lévő (ml) szelep ellenben (1 és 3) csatornák közti összeköttetést tartja nyitva, a (2 és 4) csatornák közti összeköttetést zárja úgy, hogy a gőz a külső térbe az (Ml) dugattyú elé áramolhatik. A gőznek az (Ml) dugattyú külső terébe való ezen beáramlása és az (M) dugattyú külső teréből való kiáramlása következtében a (20) szeleprúd és az (L Ll) szelepdugattyúk balra mozognak, a mint az a 4. és 5. ábrában föl van tüntetve, a mikor is az (M) dugattyú a (i) kiáramoltató csatornát elfödi, miáltal a gőznek további kiáramlása és a dugattyúknak csapkodása megakadályoztatik. A dugattyúk és a szelepek addig maradnak ezen állásban, míg az (m mi) szelepek a dugattyúk visszamozgatása czéljából nem reverzálhatnak. Az (L) szelepek mozgása következtében a (h) csatorna a (H) gőzbebocsátó csövet a (K) szelepkamrával, az (l) csatorna pedig ez utóbbit a gőzhengerrel köti össze úgy, hogy a gőz az (a) dugattyú alá áramlik ; egyidejűleg a gőzhenger (k) csatornája (5. ábra) a belső nyitott (K) szelepkamrával jön összeköttetésbe úgy, hogy a gőz az (a) dugattyú (4. ábra) fölött a (G) gőzkamrába és innen az (I) kibocsátó csőbe áramolhatik, Az (Ll) szelepek mozgása következtében a (hl) csatorna és a (KI) szelepkamra a (H) gőzbebocsátó csövet a gőzhengernek (kl) csatornájával köti össze úgy, hogy a gőz a (kl 7 és 6) csatornákon (6. és 7. ábra) át az (al) dugattyú fölé áramolhatik. míg az (al) dugattyú a gőzhenger és a (kl) csatorna közti közvetlen összeköttetést még megakadályozza. A gőzhengerhez vezető (11) csatorna a (Kl) szelepkamrán és az (il) csatornákon át (4. ábra) a (G) gőztérrel és ezzel az (I) csővel is közlekedik, hogy a gőz az (al) dugattyú alól kiáramolhassék. A (A) hengernek (a) dugattyúja fölfelé é3 az (Al) hengernek (al) dugattyúja lefelé mozog. Ha az (a) dugattyú löketének végéhez közeledik, akkor a (k) csatorna torko latát elfödi és ezáltal az a gőznek a (k) csatornán való közvetlen kiáramlását és a dugattyúnak csapkodását megakadályozza. Ezáltal az (a) dugattyúra ható ellennyomás keletkezik, mely fokozatosan csökken, mivel a gőz a (6 és 7) csatornákon keresztül a (k) csatornába áramlik. Ezen ellennyomás a dugattyúrudak összekötő részeit az (F) himba segélyével feszített állásban tartja, a mi a szivattyúnak nyugodt és egyenletes járását biztosítja és a másik dugattyúnak a fölfelé működő löket végén való csapkodását akadályozza meg. Mihelyt az (a al) dugattyúk löketüket befejezik, az (5) gyűrű (1. ábra), (26, 27) emeltyűk és a (28) forgattyúkorong a (25) összekötő rudat balra mozgatják, minek következtében a (24) emeltyűk és a (22) rudak az (m ml) szelepeket akként reverzálják, hogy a gőz az (M) dugattyú fölötti térbe be és az (Ml) dugattyúfölötti térből kiáramolhatik. Erre az (M Ml) dugattyúk a (20; szeleprúddal és az (L Ll) szelepdugattyúkkal jobbra mozognak úgy, hogy a gőz a (a) dugattyú fölső oldalán be-, alsó oldalán ellenben kiáramolhatik, a mint azt az imént az (al) dugattyúra vonatkozólag bírtuk; az (al) dugattyúnál ellenben a gőz alul áramlik be és fölül áramlik ki, a mint azt az előzőkben az (a) dugattyúra vonatkozólag kifejtettük. Az (a) dugattyúnak fölfelé működő lökete után az (M Ml) szelepek és a tulajdonképeni szelepek reverzálód-