16124. lajstromszámú szabadalom • Gyufagyártó gép

3 -gerek közé jutnak, melyek azokat közvet- , lenül lefelé vezetik. Ezen (30) tápláló hen­gereknek palástja egymásba nyúló (37) bordákkal (12. ábra) van ellátva, melyek­nek külső élei és a szemben fekvő henger palástja között egy gyufaszál harántmetsze­tének megfelelő hézag marad fenn. A gyu­faszálak ezen házagokon a tápláló henge­rek által átvezettetnek és függélyes és pár­huzamos sorokban üríttetnek a magazint képező (38) csatornákba (11. ábra), melyek a gépállványnak függélyes (39) harántfalá­nak mindkét oldalán vannak elrendezve. A gyufaszálak elválasztását a (40) osztó­lemez végzi, mely a (39) harántfalak külső végén van elrendezve ; hogy a gyufaszálak egymásra torlódását a csatornában megaka­dályozni és idegen anyagnak behatolását megfigyelni lehessen, ezen csatornáknak külső föliilete üveglappal van födve. A (38) csatornák csak oly szélesek, hogy egy gyufaszál könnyen áthaladhat rajtuk, de nem oly szélesek, hogy egy nagyobbra vágott gyufaszálat keresztül bocsátanának ; miután a gépet működésbe hoztuk, a csa­tornák rögtön megtöltetnek gyufaszálakkal, melyek azokban függélyes irányban feksze­nek. A csatornák függélyesen tartatnak meg és magasint képeznek, melyből a gyufaszá­lak az alábbiakban leírandó, alattuk fekvő mártókeretszerkezetbe vezettetnek. A csatornák lefele divargálnak (2. ábra) és elegendő lazán vannak elrendezve, hogy a gyufaszálak alkalmas rézsútos állásánál akadálytalanul ejtessenek lefelé. A csator­nák szélesbítésének czélja a gyufaszálakat kiindulási pontjukon oldalt, egymástól elég távolra hozni, hogy azokat a mártókeretbe vezethessük és alkalmas fej előállítására a masszába márthassuk. A gyufaszálakat legalább is 6 mm.-nyire kell egymástól tá­voltartani, hogy hibás fejeknek képződését megakadályozzuk. A vágóhengert, valamint a íáphengert is természetesen tetszőleges módon lehet haj­tani. Igen előnyös a következő hajtás: a vágóhengert a (43) fogaskerekek segélyével (1. ábra), a táphengereket pedig (44) fogas­kerekek segélyével hajtjuk. A (29) henger egyik végén a (45) fogaskereket hajtja, mely az egyik (30) táphengernek (46) fogaskereké­vel kapcsolódik; a táphenger azonkívül egy kúpos (47) fogaskerékkel van ellátva, mely ismét a gépállványnak (50) tartóiban for­gathatóan ágyazott, függélyes (19) tengely­nek kúpos (í8) fogaskerekével kapcsolódik, mely tengely a (27) hajtótengellyel az (51, 52) kúpos fogaskerekek segélyével van ösz­szekötve. Mialatt a mártókeretet a magasiu alatt eltoljuk, a gyufaszálaknak a magasinból illetve a csatornákból való kihullását rög­tön meg kell akasztanunk, mely czélból a (•>8) csatornák nyitott fenekének alsó végéhez közel a ruganyos (53) pöczök (4. ábra) van­nak elrendezve, melyek a csatornákba be­nyúlnak és a gyufaszálaknak lehullását megakasztják. Ezen pöczök mindegyike egy befelé forgatott és a (38) csatornába nyúló (54) véggel és merevítés czéljából előnyö­sen spirális alakú (55) tekercseléssel van ellátva és egy lengő (56) harántrúdra van erősítve. A lengő rúdnak csapágyai a (10) gépáll­vány oldalfalán kívül vannak elrendezve és kölső végükön az egymás mögé nyúló (57) forgattyúk kai ellátva (6. ábra) melyek az (56) rudakat az állványnak valamely, a rudak fölött lévő pontjában fölfüggesztett (58) rugóval kötik össze. Ezen rugónak hatása folytán a rúd rendes körülmények között kissé el vau forgatva, a mikor is a ruga­nyos (53) peczkek a gyufaszálak alátámasz­tására a (38) csatornákba nyúlnak. Hogy ezen (53) psczkek a gyufaszálak lehullását bizonyos időpontokban lehetővé tegyék, azokat időnként ki kell lengetnünk, mely czélból az (56) rudak egyike az (59) nyelvvel (4. ábra) van ellátva, mely a (27) tengelyre ékelt (61) korong (60) toldatának útjába nyúl föl. Mihelyt a (60) toldat az (59) nyelvvel érintkezik, az utóbbi a hozzá­tartozó (56) rudat és az ezzel az (57) for­gattyúk segélyével összekötött másik (56) rndatelforgatja, úgy hogy az (53) pöczkök elegendőképen húzatnak vissza, miáltal a gyufaszálak a csatornákból kihullanak. Ezen idő alatt az (59) nyelv a (60) toldaton vé-

Next

/
Thumbnails
Contents