16100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az erjesztés bevezetésére szolgáló élesztő előállítására

Élesztőgyárak számára, melyeknél az élesztőt leszedik, a fölsoroltakhoz még a következő előnyök járulnak : a) Az élesztő tisztább és erősebb. b) Az élesztőtermelés nagyobb. c) Az élesztő pompás szinű. d) Az élesztő sokkal tartósabb. A konczentrált moslékot, melynek segélyével a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint az erjedést bevezető élesztőt készítjük, tiszta mosléknak bepárologtatása által állítjuk elő. «Tiszta moslék» alatt azon tiszta folyadékot értjük, mely az erjesztett égetett czefrének leülepedésénél fölül összegyűl és átlag körülbelül 3V2V0 sűrűséggel bír. A bepárologtatásnál a legjobban akként járunk el. hogy két nyitott üstöt egymástól függetlenül vagy közvetlen tüzeléssel vagy friss gőzzel, vagy pedig fáradt gőzzel fűtünk. A bepárologtató üstöknek ily elrendezése lehetővé teszi, hogy az egyik üstből konczentrált moslékot meríthetünk, mi alatt a másik üstben bepárologtatunk és megfordítva. A bepárologtatás módja illetőleg az arra fölhasznált készülékek azonban nem bírnak befolyással magára az eljárásra; főképen arra kell ügyelnünk, hogy a tiszta moslék meg ne égjen és hog}T

a bepárologtató edények falaira, illetőleg azok fűtőcsöveiben le ne ülepedjék. A bepárologtatást addig folytatjuk, míg oly sűrűséget nem értünk el, mely tiszta erjedést idéz elő, vagyis az erjesztést bevezető élesztőnek sűrűségével körülbelől egyenlő. A moslék földolgozása nélkül működő spiritusz és élesztőgyártásnál legelőnyösebben az előzetesen szűrt tiszta moslékot használjuk föl a moslékveremből; a moslék földolgozásával működő élesztő gyártásnál ellenben a híg tiszta mosléknak, a maiátázó eljárásnál pedig az égetett malátának fölhasználása a legczélszerűbb. Ha esetleg az utóbbi esetben nem égetünk, az erjesztett malátát használjuk föl. Az alkoholgyártásnál és a közönséges élesztő gyártási eljárásnál, a hol a konczentrált tiszta moslékot a nem savanyított élesztőanyaggal keverjük és elegendő élesztő fejlődése után a főczefréhez adjuk, a konczentrált moslék fölhasználásának módja igen közel fekvő. A maiátázó eljárásnál vagy más hasonló eljárásnál a konczentrált tiszta moslékot a következőképen használjuk föl. Az előczefréző kádban lévő czefréből a szükséges mennyiségű malátát lefejtjük vagy leszűrjük, azután lehűtjük és megfelelő mennyiségű konczentrált tiszta moslékkal keverjük úgy, hogy a savtartalom 6—9°/0

. vagy még többet tesz ki. Ezen keveréket saját élesztővel erjesztjük és ha elegendően erjed, ama czefrézésből származó malátához adjuk, mely czefrézés az előbbi czefrézést, melyből az előbb a malátát vettük, követi. Az erjesztésre szükséges mennyiség az anyamaláta erjedésének tartalmától függ. A nagyfokú malátalében lévő konczentrált tiszta moslékkal foganatosított erjesztésnél az erjesztést bevezető élesztő regenerálódik, mely regenerálás oly kitűnő, oly tiszta és erős élesztőt termel, hogy egy élesztőgyárban, melyben föltaláló ezen eljárást gyakorlatilag foganatosította, már huzamosabb idő óta kizárólag a gyárban előállított élesztővel vezetik be az erjesztést. Egész normális termelésen kívül még azon előnyt is érjük el, hogy a termelt élesztő igen egyenletes, kiváló minőségű és sokkal tartósabb, mint a konczentrált moslék nélkül előállított élesztő. Föltaláló igen jól tudja, hogy közönséges mosléknak élesztő anyag számára való fölhasználása nem új, de föltétlenül új, nagy konczentrácziójú tiszta mosléknak a czélra való alkalmazása. Közönséges nem konczentrált moslék, a milyent Delbrück és mások említenek, egyáltalán nem alkalmazható a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál. Nem konczentrált moslékkal ugyanis a kivánt eredményt nem érhetjük el, mert annak alkalmazásánál először az élesztő anyagnak sűrűsége igen csekély, másodszor, mert nem konczentrált moslékkal nem érhető el a szükséges nagy savtartalom és harmadszor, mert a nem konczentrált moslék nem